A G20-ak találkozóján döntöttek az IMF megerősítéséről, vagyis arról, hogy a húszak 500 milliárd dollárral megemelik a nemzetközi szervezet tőkéjét. Ez különösen a kelet-európai régió számára jó hír, mivel így az IMF mozgástere nagyobb lett a térségi államok megsegítésére. Ennek megfelelően az országcsoport devizái, kötvény- és részvénypiacai emelkedni tudtak, amihez persze az is kellett, hogy a fejlett piacok is emelkedjenek: a március rég nem látott emelkedéssel zárult, és áprilisban sem kellett veszteségeket elkönyvelniük a befektetőknek. Ennek oka, hogy a befektetők a lehető legoptimistábban árazták az elmúlt időszakban meghozott intézkedési terveket, ami jó hatással volt a piaci árakra is. De ez az oka annak is, hogy a következő időszakban akár komoly korrekció alakulhat ki, illetve a korábbi eső trendbe állhatnak a piacok.

A hazai vonatkozású hírek közül a politikai természetűek nem hatottak, olyan makrogazdasági hírek pedig, amelyek a piacra döntő hatást gyakoroltak volna, nem jelentek meg a héten.

Devizapiac

Az EUR/USD keresztárfolyam a korábbi trendbe talált vissza: a dollár tovább gyengült, mivel a „zöldhasú” tartalékdeviza szerepe erősen csökkent, miután a kockázatvállalási hajlandóság némileg javult az utóbbi napokban.

A volatilitás nem csökkent, de a trendszerű mozgás miatt a nulla körüli ingadozás eltolódott. A továbbiakban is arra lehet számítani, hogy a dollár gyengül, de ennek most erős korlátot szabhat az 1,40-es szint, mivel itt már beléphetnek olyan szereplők is a piacra, akiknek a dollár erősödése elemi érdekük. Ugyanis az olaj ára a dollárral ellentétesen mozog, vagyis a dollár gyengülésével az olaj ára emelkedik. Az Európai Központi Bank (EKB) ugyan csak 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot, így az euró erősödése nem volt robbanásszerű, de – számítva arra, hogy az év közepére kialakulhat egy deflációs környezet –, további kamatvágásra lehet számítani, amit már előre áraz a piac. Így most a dollár erősödése esetén – amennyiben ennek nem a részvénypiacok esése a kiváltó oka – az EUR/USD devizapárra vételt (euró vétel – dollár eladás) javasolunk, mely pozíciót az 1,40-es szint közelében kell zárni.

A hazai piac teljes egészében leképezte a nemzetközi piacok – különösen a régió – mozgását. A belpolitikai események nem befolyásolják a piacokat. Negatív hatás csak akkor várható, ha a bejelentett intézkedéseket – amelyek csak az államháztartás tervezett hiányszintjének eléréséhez vagy megközelítéséhez elegek – nem hajtják végre. Pozitív hatásra viszont nem lehet számítani, hiszen a befektetők a költségvetési sarokszámok teljesítését minimálisan elvárható teljesítményként értékelik.

A volatilitás továbbra is magas ugyan, de ezúttal a nemzetközi hatások kedveztek, így erősödés következett be. Az erős árfolyam-ingadozás ugyanakkor arról árulkodik, hogy a likviditás még mindig nem állt helyre, és a piaci szereplők is bizonytalanok. A továbbiakban arra számítunk, hogy a 295-305-ös sávban marad a jegyzés, mivel nem várható olyan esemény vagy makrogazdasági adat, ami kimozdítaná a piacot. A nemzetközi hatások ezúttal szintén semlegesnek ígérkeznek. Az egyéb feltörekvő devizákra ugyanezek a megállapítások vonatkoznak.

A yen és a svájci frank mozgása ismét elvált egymástól. A svájci gazdaság tulajdonképpen az európai gazdasági rendszer integrált része, míg a yen gyengülése mögött a japán gazdaság gyenge teljesítménye és a választások közeledte húzódik meg. Továbbra is azt várjuk, hogy a svájci frank gyengülni fog, így az EUR/CHF keresztárfolyam tekintetében vételt javasolunk.

A fejlett piaci kötvények továbbra sem kínálnak olyan hozamokat, amelyek befektetési szempontból érdekesek lehetnének, így itt nem ajánlunk befektetéseket, ráadásul a forint gyors értékvesztésére sem számítunk. A hazai piacon viszont érdekes eseményeket láttunk: a kötvényhozamok gyorsan estek, a múlt héthez mérten a hozamcsökkenés mértéke elérte a 100-120 bázispontot a 2-3 éves szegmensben. Ez remek lehetőség a korábbi vételeken elérhető nyereségek realizálására.

Érdekes fejlemény továbbá, hogy visszavásárlási aukciókon az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) eddig 240 milliárdnyi kötvényt vásárolt, a külföldi befektetők állománya azonban csak 50 milliárddal csökkent. Azaz a hazai befektetők eladásai elérték a 190 milliárdot. A külföldi befektetők ráadásul megjelentek – igaz, egyelőre csak kisebb mennyiségekkel – a vételi oldalon.

Aki vételekben gondolkodik, annak ajánlható a beszállás. Egy feltétellel: lejáratig meg kell tartani a kötvényeket. Itt természetesen a 2-3 éves szegmens kötvényeiről lehet szó, mivel ez a szegmens eléggé likvid ahhoz, hogy kövesse a nemzetközi trendeket. Akinek korábban vett kötvényei vannak, annak nyereségrealizálást javasolhatunk. Később ugyanis kínálkoznak még kedvezőbb belépési pontok. A kifejezetten spekulatív céllal befektetők számára egy korrekció után a tízéves papírok vétele is ajánlható. Mindezek ellenére azt gondoljuk, hogy a hozamcsökkenés nem folytatódik tovább, tehát realizálni kell az elérhető nyereségeket.

A részvénypiacok nem mutattak olyan korrekciót, amit vártunk, de az emelkedés kissé megtorpant. Nem lehet biztonsággal megmondani, hogy milyen irányt vesznek fel a nemzetközi piacok, de az emelkedés 12-15 százalék, a lehetséges csökkenés ennél jóval nagyobb lehet. A korábbi minimumokat azonban már valószínűleg nem érjük el.

Ebben a helyzetben az elérhető nyereségeket realizálni kell, de nem kell teljes egészében felszámolni a részvénypozíciókat. Így ugyanis emelkedés esetére még mindig marad nyereségesen eladható részvény, amennyiben azonban esés következik, a meglévő állomány átlagos bekerülését akár jelentősen javítani is lehet. A nagyobb részt viszont érdemes eladni, mivel a korrekciónak (az esésnek) nagyobb esélyét látjuk.

Ajánlás

Állampapírpiac Hazai kötvények: Éven belüli lejáratok: tartás 2-3 éves szegmens: lejáratig megtartva; vétel, a meglévő papírokon nyereségrealizálás 5-10-15 éves lejáratok: kivárás, belépési pont keresése Vállalati kötvények: eladás Nemzetközi részvénypiac: EU részvények: az elérhető nyereség realizálása USA részvények: az elérhető nyereség realizálása Orosz részvények: az elérhető nyereség realizálása Egyéb feltörekvők: az elérhető nyereség realizálása Hazai részvénypiac: OTP: tartás Mol: eladás Magyar Telekom: eladás   Befektetési alapok: Hedge fundok (melyek negatív korrelációt mutatnak a kötvény- és a részvénypiacokkal)

A volatilitás nem csökkent, a BÉT pedig ezúttal nem maradt el a térség egyéb részvénypiacai mögött. A Mol is bekapcsolódott végre a dinamikusan emelkedő részvények közé, így felzárkózott az OTP mellé. Ennek oka, hogy a Szurgutnyeftyegaz megvásárolta az OMV-től a Mol mintegy 21 százalékát képviselő részvénypakettjét. A hírre a kisbefektetők azonnal vásárlásokba kezdtek, mivel a tranzakció 19 ezer forint feletti áron történt meg. Az intézményi befektetők viszont távol maradtak a hazai olajtársaság részvényeitől, mivel az orosz tulajdonos megjelenésével a társaság átláthatósága – nézőpontjuk szerint – csökkenhet. A kisbefektetők pedig rájöttek, hogy hiába a magas tranzakciós ár, számukra nyilvánvalóan nem érhető el, mivel az alkupozícióik messze nem olyanok, mint a nagytulajdonosoké. Emiatt a jövőben a Mol alulteljesítő lehet.

A Magyar Telekom esetében viszont mégiscsak megkezdődött az osztalék beárazása, mivel a kötvénypiacon kedvező folyamatok indultak be. Ennek ellenére a tényleges osztalékfizetésig még sokat változhat a helyzet, ami azt eredményezheti, hogy az osztalék mértékénél nagyobb áresést szenved el a telefontársaság részvénye. Így, aki tartja a papírokat, az osztalék előtt jobban ki tud szállni.

Az OTP a nemzetközi trendekkel mozoghat, ami igen hektikus mozgást vetít előre, mivel az USA vállalati gyorsjelentései fogják vezérelni a piacot, ahol az árazás szabályainak átalakítása jelentős bizonytalanságot hoz a rendszerbe. A nagy emelkedés és a nagy áresés sem kizárt, de ezúttal tartást javasolunk, mivel a piaci árazási metódus átalakítása jelentős – látszólagos – nyereséget jelenthet a bankok számára. Az egyéb feltörekvő piacok tekintetében továbbra is kivárást javasolunk.

Fürjes Szabolcs