A Kommerszant című lap részletesen beszámolt arról, hogy az orosz nagykövetet bekérették a budapesti külügyminisztériumba, s hogy a Mol folytatja a védelem előkészítését az alapszabály módosításával, valamint azzal, hogy lemondott az osztalékról, ami a részvények megszerzését még pénzügyi szempontból is haszontalanná teszi az orosz konszern számára.

A cikk Vitalij Krjukovot, a Kapital befektetési társaság szakértőjét idézve azt írta: a Mol-csomag megvásárlása mindenki számára meglepetés volt, és teljesen érthető, hogy a magyar kormányt érdekli, milyen tervei vannak a Szurgutnyeftyegaznak a stratégiai jelentőségű magyar céggel. „Gazdasági szempontból a Szurgutnyeftyegaz és a Mol szövetsége érdekes lehet: garantálná a nyersanyagellátást és elősegítené a magyar társaság oroszországi forrásbázisának bővítését" – mondta Krjukov. Lev Sznikov, a VTB Kapital szakértője hozzátette, hogy a részben a Mol tulajdonában lévő Zapadno-Malobalik olajmezőn csökken a kitermelés.

A lap szerint a szakértők egyetértenek abban, hogy a vásárlás a Szurgutneftyegaznak egyelőre nem hozott hasznot, viszont a csomag továbbadása nem lesz egyszerű, mivel azt egyrészt a társasági vezetésből eredő kockázatok terhelik, másrészt mivel az orosz konszern az aktuális piaci ár kétszeresét fizette érte.

A Vedomosztyi című lap az eladóhoz közelálló forrásokra hivatkozva azt írta csütörtökön, hogy az üzletet a napokban lezárják. A Mol már készül az új részvényes fogadására – írta a lap, s részletesen ismertetette az alapszabályban tervezett változtatásokat. A cikk szerint a Surgutnyeftegasnak aligha tetszik majd az a feltétel, hogy fel kell tárni a teljes tulajdonosi struktúrát, ezt ugyanis az orosz konszern évek óta nem teszi meg. Emellett a tervezett változtatások gyakorlatilag kizárják az igazgatótanács operatív leváltását – idézte a lap Dmitrij Sztyepanovot, egy tanácsadó cég szakértőjét.

A lap emlékeztetett rá, hogy a Szurgutnyeftyegaz 1996-ig csakis az igazgatótanács jóváhagyásával cserélhetett gazdát minden olyan részvénycsomag, amely a szavazatok 1 százalékánál szavazatnál többet biztosított tulajdonosának, majd ehelyett 1999-ben bevezették, hogy minden részvényes csak 1 szavazati joggal rendelkezik.