Ahogy 2001 óta minden évben, így idén is elkészült az EU valamennyi országát - Bulgáriát és Romániát leszámítva - felölelő Európai Fizetési Kockázati Index. Ebben a fölmérésben ötezernél több gazdasági és vezérigazgató, valamint pénzügyi szakember vett részt. Az index a huszonötök átlagát tekintve a tavalyi 150 pontról 154 pontra emelkedett, a kockázatok tehát nőttek.

Felfalusi Péter, a kintlévőség- és adósságkezeléssel foglalkozó Intrum Justitia magyarországi leányvállalatának vezérigazgatója  csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: 100 pontnál a fizetési kockázat elenyésző vagy nincs is, 170 fölött viszont vészhelyzet áll fönn és intézkedéseket kell tenni a kockázat csökkentésére. Országonkénti lebontásban a kockázati index északról délre fokozatosan növekszik: idén a legkevésbé kockázatos állam Finnország, 124 ponttal, Svédország 129, Norvégia pedig 134 ponttal dobogós. Magyarország 165 ponttal hátulról az ötödik – tavaly Magyarország 161 ponton állt. Portugália a sereghajtó 184 ponttal, Görögország 180, Ciprus 173, Csehország 172 ponttal van Magyarország mögött.

Felfalusi Péter © Szegő Péter

A fizetési késedelem – szintén a huszonötök átlagát tekintve – tizenhétről tizenkilenc napra növekedett; ez a legmagasabb érték 2004 óta. Míg tavaly a számlák 53 százalékát fizették ki a huszonötöknél harminc napon belül, addig az idén csak 50 százalékát. A cégvezetők pesszimizmusa nő: a válaszadók több mint hetven százaléka – tavaly még csak harminc – úgy véli, hogy a következő tizenkét hónapban tovább nőnek a késve történő kifizetésekkel, illetve a kifizetések elmulasztásával kapcsolatos kockázatok.

Felfalusi emlékeztetett: az idő előrehaladtával a kintlévőségek értéke csökken. A huszonötök vállalkozásainak átlag egyharmada sosem adja át követeléseit, kétharmada átlagosan nyolcvanöt napig vár, mielőtt átadja őket egy profi követeléskezelő cégnek. Ugyanakkor Magyarországon a vállalatoknak mindössze tíz százaléka bíz meg követeléskezelő céget – mégpedig átlagosan a követelés kétszázadik napján. Nyolcvan százalék saját erőből próbálkozik a követelés behajtásával, tíz százalék pedig egyéb megoldást választ.

Ha a magyar közigazgatás határidőre fizetné a számláit, a fölmérés szerint az közel 1 milliárd eurós injekciót jelentene a magyar gazdaságnak. Ha pedig nem lenne Magyarországon leírási veszteség, az 4,2 milliárd euró pluszt eredményezne.

Magyarország helyzete még a többi európai állammal összehasonlítva is siralmas: a forinthitel drága, az ország kockázati felára pedig magas. Ráadásul a szabályozási rendszer részben túl-, részben alulszabályozott. Finnországban vagy Németországban az adatvédelmi törvények sokkal jobban védik a hitelezők érdekeit, mint nálunk – emlékeztetett Felfalusi, hozzátéve, hogy lassú, drága és nem hatékony a jogi eljárási rendszer, a gazdasági perek évekig elhúzódhatnak. Szerinte szigorú hitelpolitikára – ezen belül hitelképesség-vizsgálatra, hitelkeretek felállítására, valamint az adósokkal szemben szigorú szankciókra – akár a szállítás felfüggesztésére, késedelmi kamat kirovására – van szükség. Ugyanakkor az előre fizető cégeknek érdemes lenne árengedményt adni. Felfalusi úgy látja, hogy a vállalatok túlnyomó többsége nagyon kevés információval bír a partnercégről.

A hvg.hu érdeklődésére, hogy szerinte az állam részéről korrektebbek lesznek-e a kifizetések a várható 2010-es kormányváltás után, a vezérigazgató úgy felelt: a mostani kormány mandátuma időben behatárolt, ugyanakkor „a jobboldalnak vélhetően nagyobb lehetősége lesz hosszabb távon gondolkodni, és megtenni olyan intézkedéseket, amelyek a gazdaság, a foglalkoztatottság növekedésének irányába hatnak”. Mint hozzátette: az új kormány mozgástere változatlanul szűk lesz, „de sok mindent tud majd másként csinálni”.

Szegő Péter