Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Magyarországon idén a hazai össztermék (GDP) 6,5 százalékos, jövőre 1,5 százalékos csökkenésével számolnak, növekedést 2011-re jósolnak az osztrák szakértők. A WIIW előrejelzése szerint a térség legtöbb országában az idei év második felében éri el a mélypontot a visszaesés. Az elemzés azon a feltételezésen alapul, hogy Nyugat-Európában az év második felében lassan javulni kezd az üzleti környezet.
A globális pénzügyi válság a jelek szerint túl van a mélypontján. A nyugat-európai kormányok likviditásnövelő intézkedéseinek köszönhetően a pénzintézetek, köztük a kelet- és közép-európai leányvállalatokkal rendelkezők helyzete megszilárdult. A térségbeli új európai uniós tagállamok - az unióhoz 2004-ben és azóta csatlakozott országok csoportja, Málta és Ciprus kivételével - bankrendszerének egyensúlya ennek ellenére továbbra is sérülékeny, áll a WIIW értékelésében.
Az említett tíz új tagállam közül 2009-ben csak Csehországban, Lengyelországban és Bulgáriában várható az uniós átlagnál, vagyis 3,9 százaléknál kisebb GDP-csökkenés, a WIIW szerint. Az uniós átlagnál nagyobb GDP-csökkenésre számít a WIIW Magyarországon, Szlovéniában, Szlovákiában és Romániában. Harmadik csoportot alkotnak az elemzés szerint a korábban szárnyaló balti államok, ahol az 1990-es évek elején tapasztalthoz mérhető, 16-20 százalékos GDP-visszaesés várható. 2010-ben ebben a tíz országban összességében megközelítőleg változatlan gazdasági teljesítményre, 2011-ben 3 százalék alatti növekedésre lehet számítani a WIIW szerint.
Magyarországon szintén 2009 második felében várható a visszaesés mélypontja az osztrák kutatók szerint. Az előrejelzés szerint az új tagállamokban a külföldi tulajdonú vállalatok profitcsökkenésével együtt idén javul a kereskedelmi mérleg, illetve csökken a folyómérleg hiánya. Általánosságban elmondható, hogy azok az országok, amelyek rögzített árfolyamrendszert alkalmaztak - mint a balti országok, valamint Szlovákia és Szlovénia -, rosszabbul reagáltak a válságra, mint azok, ahol rugalmas az árfolyamrendszer. Románia és Magyarország példája azt mutatja azonban, hogy önmagában a rugalmas árfolyam sem biztosíték a sikeres válságkezelésre, állapította meg a kutatóintézet.
A szakértők hangsúlyozzák: a tíz új tagországban a makrogazdasági adatok alakulását jelentősen befolyásolhatja a nyugat-európából érkező tőkeimport, valamint az áruk és a szolgáltatások exportjának alakulása, és az is, hogy milyen gazdaságpolitikai intézkedéseket hoznak a térség kormányai.
