A nagyvállalatok üzleti várakozásait számszerűsítő Ecostat TOP-100 konjunktúra-index 57,8 százalék volt 2009 júliusában, ami 2 százalékpontos emelkedés az előző hónaphoz képest. A kis- és középvállalati konjunktúra index 3 százalékponttal 65,1 százalékra javult júniushoz képest. A lakosság bizalmi mutatói az elmúlt két hónapban 8-12 százalékponttal emelkedtek, míg az összesített index júliusban 2,9 százalékponttal 82,6 százalékra csökkent.

Az Ecostat arra következtet a magyarországi gazdálkodó szervezetek és a lakosság üzleti várakozásainak kedvező elmozdulásából, hogy az elmúlt hónapokban hozott magyar és nemzetközi válságkezelő intézkedések érezhetően erősítették az üzleti bizalmat. A pesszimista hangulat enyhülésében azonban a gazdasági viszonyok konszolidálódása és a nemzetközi bizalomerősödés is szerepet játszik.

© Forrás: Ecostat

A nagyvállalatok 53 százalékának csökkent a termelése az elmúlt három hónapban, míg 17 százalékuk tudott növekedni. A cégek majdnem egyharmadának teljesítménye az előző hónapokhoz képest alig változott. Ezek az arányok meglehetősen alacsonyak, az előző havinál viszont kedvezőbbek, s tendenciájuk is növekvő - állapítja meg az Ecostat.

Növekvő termelési tervekről minden ötödik nagyvállalkozás számolt be, csökkenőt 42 százalékuk prognosztizált a következő három hónapra. A belföldi kereslet növekedésében a cégek 19 százaléka bízik, csökkenő igényekkel 34 százalékuk számol, arányuk az elmúlt hónapban nem változott. A vállalkozások közel fele a termelés szinten tartásával kalkulál.

A száz legnagyobb cég megítélésében az üzleti környezet júliusban romlott, ennek elsődleges oka a hitelezési feltételek szigorítása és a körbetartozások terjedése. Az Ecostat megjegyzi: a cégek erős kritikával illették az adóterhek kivetésének módját és mértékét.

A nagyvállalatok 40 százaléka megfelelőnek ítéli vállalkozása létszámát, míg 13 százalékuk kismértékben bővíthetőnek minősítette munkáltatók körét. A vállalatok egyharmada ugyanakkor kismértékű létszámleépítésre kényszerülhet, míg jelentősebbre 13 százalékuknak lehet szüksége.

A magyar tulajdonú vállalatok júliusban a korábbinál valamivel derűlátóbban értékelték működési esélyeiket, teljesítményük várható alakulását. Bizakodásukat azokra a több irányból érkező szakértői prognózisokra alapozzák, amelyek év végére kisebb visszaeséssel számolnak, és a recesszió enyhülését vetítik előre az év utolsó hónapjaira.

A magyar cégek fejlődésük legfőbb akadályát továbbra is a gyenge belföldi keresletben, a bizonytalan makro környezetben és magas szintű adókötelezettségben látják. Az üzleti környezet egyes elemei értékelésekor a vállalatok döntő többsége a körbetartozásokat és a hitelhez jutás akadályait tartja jelentős problémának.

Az Ecostat ágazati szintű konjunktúra-felmérésének júliusi összesített eredménye 33,6 százalék, amely másfél százalékkal meghaladja az előző havit. A konjunktúra-mutató idén február óta mérsékelten és szinte egyenletesen javul, a júniusi kisebb visszaesés az emelkedő trendet nem törte meg.



A mezőgazdaság kiegyensúlyozott, átlag feletti konjunkturális várakozásait csak mérsékelten befolyásolja a kedvezőtlen időjárás miatti jelentős mértékű terméskiesés.

A feldolgozóipari vállalatok július havi bizalmi mutatója október óta a legmagasabb, a kiemelt ágazatok között a második helyen áll. Az ipar termelése éves alapon májusban 22,1 százalékkal, a kivitel 24,8 százalékkal esett vissza. A belföldi értékesítés 18,5 százalékkal csökkent a múlt év májusi szintjéhez képest.

Az építőipar helyzete az alacsony bázis ellenére sem javult tartósan, a magán és a vállalkozói beruházások mélyrepülését a megcsappant állami fejlesztések nem képesek kompenzálni. Az ágazat termelése májusban tíz százalékkal esett vissza, s kedvező jelként mindössze azt lehet értékelni, hogy a több éve tartó teljesítmény-visszaesés dinamikája mérséklődik, s a szerződésállomány valamelyest javul.

A szolgáltató ágazatok bizalmi indexe júliusban 32,8 százalék, megegyezik az előző havi értékkel. Az idegenforgalmi, turisztikai alágazat teljesítményét nagymértékben meghatározza a bel- és külföldi fizetőképes kereslet csökkenése, a fogyasztás szerkezetének módosulása.

A júliusi lakossági konjunktúra-index alapján a családok a korábbinál kedvezőbben ítélik meg az árszínvonal várható alakulását, míg jelenlegi anyagi helyzetüket a júniusihoz hasonlóan értékelik. A családok 15 százaléka jónak, 51 százaléka közepesnek ítéli helyzetét. Ezen a téren újra többségbe kerültek a pesszimista válaszok, a lakosság 47 százaléka számít a gazdasági helyzet rosszabbodására, míg 43 százalékuk szerint a helyzet már nem romlik tovább, esetleg szerény javulás is elképzelhető.



A családok 45 százaléka úgy véli, hogy pénzügyi helyzete kisebb-nagyobb mértékben romlani fog a következő egy évben, miközben 16 százaléka azt gondolja, hogy egy év múlva jobban élnek majd, mint jelenleg. A családok az előző havinál pesszimistábban látják a munkaerőpiac várható tendenciáit, és a korábbinál többen vélekednek úgy, hogy háztartásuk pénzügyi helyzete, illetve a nemzetgazdaság állapota egy év múlva a mostaninál rosszabb lesz. A háztartások 63 százaléka továbbra is arra számít, hogy nőni fog a munkanélküliek száma.