Kovács Árpád szavai szerint a központi költségvetés adóbeli előirányzatainak a különböző adónemek tekintetében eltérő az alátámasztottsága. Összességében az előirányzatok realitása jórészt a jövő évi gazdasági folyamatok függvénye – fogalmazott.

Az ÁSZ elnöke hozzátette: hangsúlyozottan kedvező, hogy a közvetlen kiadási előirányzatok tervezetét a számvevőszék ellenőrzése szinte teljes körűen megalapozottnak minősíthette.

Mint mondta, a központi költségvetés közvetlen kiadásai a törvényjavaslat kiadási főösszegének több mint 44 százalékát teszik ki. Ezek jól kontrollálhatóak voltak.

A társadalombiztosítás alapjainak bevételi oldalán a munkaadót terhelő járulék változása miatt csökkenés várható, különböző intézkedések az alapok kiadásait is visszafogják – folytatta Kovács Árpád.

Felhívta a figyelmet, hogy ez a terület társadalmi szempontból is érzékeny. Úgy vélte, az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépési lehetőség megkülönböztetett figyelmet igényel, mivel rövidtávon javítja ugyan a költségvetési egyenleget, hosszabb távú hatása azonban csak a visszalépők számának ismeretében lesz megbecsülhető.

Az önkormányzati támogatások 2010-es mérséklésével összefüggésben az ÁSZ-elnök azt mondta: a báziskorrekciót figyelembe véve a működési célú támogatások 2,2 százalékkal, a hazai forrású központi fejlesztési támogatások 54,4 százalékkal csökkennek, ugyanakkor az uniós támogatások hazai társfinanszírozással együtt 60 százalékkal nőnek. Szerinte erősödni fog a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetében a differenciálódás.

Kovács Árpád szóvá tette azt a gyakorlatot, hogy az előterjesztő egyes törvényi előírásokat nem a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor, hanem később, általában a fejezeti indokoló kötetek részeként teljesít.

Az államháztartási törvény költségvetési törvényjavaslatra vonatkozó szakaszainak teljesítése hiányos – közölte, utalva arra: hiányzik például annak ismertetése a fejezetek, illetve a várható kifizetések éve szerinti bontásban, hogy miként alakul a hosszú távú kötelezettségvállalás állománya.

Az ÁSZ-elnök szerint a parlamenti vita egyik központi kérdése lehet, hogy az egyensúlyi követelményeket prioritásként kezelő és a vállalkozások kilátásait is javítani szándékozó büdzsé milyen közvetlen hatást gyakorol a nagy ellátórendszerekre. Ezen belül – mondta – az egészségügyi ellátás érdemel megkülönböztetett figyelmet. Szerinte a vita kiterjedhet a jóléti jellegű szolgáltatásokra, valamint az állampolgárok jövedelmére.

Kovács Árpád szorgalmazta „bizonyos fundamentális kérdések” vizsgálatát. Ennek kapcsán kitért arra, hogy mindmáig nem vizsgálták felül az államháztartás terjedelmét, nincsenek rendszerbe foglalva azok a közfeladatok, amelyeket az államnak finanszíroznia kell.

Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta, hogy bár a költségvetés egy évre szól, szükségképpen előre is tekint, „ezzel jövőformáló hatást gyakorol, ha nem köti gúzsba a nemzetgazdaság működését nehezítő veszélyforrásokból adódó fenyegetettség és nem uralja el a vitát a rövid időhorizontú költség-haszon elmélet”.

A legfőbb törvény a haza üdve – zárta beszédét Kovács Árpád, akinek számvevőszéki elnöki mandátuma rövidesen lejár.