"Sajnos, mutatkozik némi elfáradás, a belső ügyekre történő összpontosítás a régi euróövezeti tagállamokban, így egyre kevésbé akarják szélesre tárni az ajtót az új tagok előtt" - vélekedett.

Iszkrov szerint a nagy euróövezeti kibővítést követően a régi tagok közül sokan - valamint az EKB is - igen korlátozóan kezdték értelmezni a maastrichti kritériumokat. Értékelése szerint az euróövezetbe törekvők most abban a helyzetben vannak, hogy "mozgó célpontra lőnek".

Iszkrov úgy látja, hogy az EU legszegényebb államai megfelelnek a maastrichti kritériumok többségének, és Brüsszelnek nem lenne hivatalos oka, hogy megtagadja a felvételt, néhány nem hivatalos politikai októl eltekintve. Ennek kapcsán utalt arra, hogy például ami a legnehezebben teljesíthető feltételeket - így az államháztartási hiány és az államadósság GDP-hez viszonyított arányát illeti - Bulgária sokkal jobban áll, mint azon országok nagy része, amelyek már bent vannak az eurózónában.

Iszkrov szerint azonban "az euróövezeti felvételről az derült ki, hogy a technikai feltételekbe rejtve valójában igen komoly politikai eljárás".

Bulgária esetében például olyan tényezők - így a kétszámjegyű infláció, a GDP 20 százalékát meghaladó folyómérleghiány, valamint a kiterjedt korrupció és a szervezett bűnözés - akadályozták már 2007-ben az ERM-II-be, az euróövezet előszobájába való belépést, amelyek közül például a folyómérleghiány nem is része a belépési követelményeknek.