MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Két javaslat volt a kamatcsökkentésre, 25 bázispontos és 50 bázispontos a monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülésén, a túlnyomó többség szavazott a 25 bázispontos mérséklésre - mondta Simor András, a jegybank elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón.
Az új alapkamat 6,25 százalékra, a 2006 júniusa és júliusa közötti szintre csökkent. Mivel a monetáris tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció középtávon is elmaradhat a három százalékos céltól, a kamatdöntéseket döntően az ország kockázati megítélése és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság befolyásolja - magyarázta a jegybank elnöke.
"A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóságra negatívan hatott Görögország leminősítése, a dubaji adóságtörlesztési probléma és egy osztrák bank államosítása. Ezek a fejlemények hatottak Magyarország kockázati megítélésére: megemelkedett a hosszabb állampapírok hozama, miként nemzetközi devizakötvényeink hozama, megnőtt az ország CDS felára, s valamelyest gyengült a forint árfolyama" - elemezte a döntés hátterét Simor András.
Az MNB kamatdöntő testülete az említett okok miatt nem automatikusan csökkentette 50 bázisponttal a kamatot, hanem a nemzetközi pénzpiacokat figyelve, s a fejleményekre reagálva döntött a 25 bázispont mellett - mondta az elnök.
Arra a kérdésre, hogy hol lehet a kamatpálya alja, Simor András nem kívánt válaszolni, de megjegyezte, hogy "minden egyes kamatcsökkentő lépéssel közelebb kerülünk a kamatszint alsó értékéhez".
Magyarország számára fontos az euró, de bevezetési dátumát először a kormánynak, majd a kormánnyal együtt a Magyar Nemzeti Banknak kell kitűznie - mondta az elnök. Hozzátette: az elemzők többsége most 2014-re, egyesek 2015-re teszik Magyarország belépését az eurózónába.
Simor András emlékeztetett arra, hogy a maastrichti követelmények közül az inflációs és a költségvetési kritériumot 2011-ben képes teljesíteni az ország, "az adósságállományunk jelenleg 80 százalékon áll a megengedett legfeljebb 60 százalék helyett, és a hosszú távú hozamoknál is eltérés van".
Monetáris tanácsi: 2010 közepétől lehet növekedés
Az alapkamat a hétfői döntéssel 6,25 százalékra süllyedt, ennél 20 éves története során csak egyszer, 2005 szeptembere és 2006 júniusa között állt alacsonyabb szinten, 6 százalékon. Elemzők korábban úgy vélték: a következő hónapokban még egy vagy két kamatvágással 5,5 százalékra, történelmi mélypontjára süllyedhet az alapkamat. A testület 2008 októberében 3 százalékponttal emelte 11,50 százalékra az irányadó rátát, ezt követően hétfőig kilenc esetben csökkentette, az idén júliusi 100 bázisponton kívül minden alkalommal 50 bázisponttal.
A nemzetközi befektetői hangulat és ezzel összhangban a hazai pénzügyi eszközök megítélése az elmúlt időszakban jelentősen ingadozott - hangsúlyozta a kamatdöntés indoklásában a monetáris tanács. Több ország esetében előtérbe kerültek az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak. Magyarország magas államadósságának és külső sokkokkal szembeni sebezhetőségének mérséklése érdekében különösen fontos a hosszú távon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika - figyelmeztet a monetáris tanács.
A tanács megállapította, hogy a magyar gazdaság az idei mély recessziót követően 2010 közepétől állhat ismét növekedési pályára. Az adóemelések miatt átmenetileg magas infláció 2010 második felében már számottevően elmaradhat az MNB 3 százalékos céljától. A globális kockázatvállalási hajlandóság elmúlt hónapokban tapasztalt javulása azonban megtört, a nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását pedig jelentős bizonytalanság övezi.
A magyar gazdaság dinamikáját az élénkülő külföldi és a tovább zsugorodó belföldi kereslet ellentétes tendenciái határozzák meg. A háztartások a romló munkapiaci kilátások, a visszaeső reáljövedelmek és a csökkenő hitelaktivitás következtében visszafogják fogyasztási kiadásaikat, miközben a vállalatok elhalasztják beruházásaikat.
A külső kereslet élénkülésének köszönhetően az exportáló ágazatok termelése növekedésnek indult, ami azonban csak tompítani tudta a GDP visszaesését. A gyenge belső kereslet következtében a magyar gazdaság kilábalása csak késve követheti a fejlett országok és a régió gazdaságait, összegezte a kilátásokat közleményében a tanács. A fenti alkalmazkodási folyamat és az élénkülő külpiaci konjunktúra eredményeképpen az ország külső finanszírozási igénye számottevően mérséklődött, fűzte hozzá a testület.
A középtávú inflációs kilátások szempontjából meghatározó termékcsoportok áralakulására a kereslet visszaesése gyakorolja a legerősebb hatást. Az infláció novemberi emelkedése alapvetően egy maginfláción kívüli tételhez, az üzemanyagok árindexéhez köthető. A monetáris tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció középtávon számottevően elmaradhat a 3 százalékos céltól.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2010. január 13-án 14 órakor jelenik meg.
Az elemzőket meglepte az MNB óvatossága (Oldaltörés)
Az elemzőket meglepte a jegybank óvatos kamatcsökkentése, amelynek hátterében nyilvánvalóan a pénzpiaci feltételek elmúlt hetekben tapasztalt romlása, illetve a már megindult választási kampány áll, ám úgy vélték, hogy a jegybanki lazítás tovább folytatódhat és az alapkamat történelmi mélypontjára, 5,5-6 százalék közé csökkenhet jövőre.
Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzési osztályának vezetője is 50 bázispontos lazításra számított, ennek ellenére fenntartotta 2010-re vonatkozó, 5,5 százalékos prognózisát. Úgy vélte, a fundementumokat tekintve megvolt a lehetőség az 50 bázispontos csökkentésre, az elmúlt hetek pénzpiaci turbulenciái azonban óvatosságra intették a jegybankot. Véleménye szerint 2010 közepére akár 5,5 százalékig is csökkenhet az alapkamat, a monetáris lazítást az alacsony infláció támogatja ugyan, de kérdésesnek nevezte, hogy hogyan hat a folyamatokra a politikai kockázat a választások közeledtével.
| Erősödött a forint |
| A forint árfolyama erősödött kissé a kamatcsökkentést követően: az eurót 275 forint körüli árfolyam után 274,30 forintnál, a dollárt 191,50 forint után 191,00 forintnál, a svájci frankot 184,50 forint után 183,50 forinton, 100 japán jent 213,50 forint után 211 forintnál jegyezték. Kereskedők a forint és a térségbeli devizák árfolyamának enyhe erősödésére számítanak az év hátralévő részében. A vártnál óvatosabb jegybanki kamatvágás tükrében és feltételezve az enyhe euró/dollár korrekciót, a forint árfolyama inkább a 272 forintos euróárfolyam felé tart, mint a 275 forint felé. |
Úgy vélte, hogy az alapkamat 2010 első negyedévében érheti el mélypontját, a monetáris tanács az eddigieknél óvatosabban: egyszer, vagy kétszer csökkentheti negyed százalékponttal a kamatot, amely így is történelmi mélypontjára csökkenhet. Hozzátette azonban: ha romlanak a pénzpiaci feltételek, a jegybank akár le is állíthatja átmenetileg lazítási ciklusát.
Londoni elemzők még mindig bíznak az 5 százalékos kamatban
Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint a vártnál kisebb mértékű hétfői magyarországi kamatcsökkentés ellenére még mindig valószínű, hogy jövőre 5 százalékos mélypontra süllyed az MNB alapkamata, legfeljebb lassabb ütemben.
Neil Shearing, a Capital Economics nevű vezető londoni gazdaságelemző ház európai felzárkózó piaci közgazdásza az MNB bejelentése után az MTI-nek azt mondta: a magyar jegybank várhatóan már nem tér vissza a fél százalékpontos kamatcsökkentések gyakorlatához, de a jövő év első négy-öt hónapjában további, a hétfőihez hasonló mértékű enyhítések következhetnek. Így változatlanul elérhető az 5 százalékos kamatmélypont, és 2010 második felétől az MNB itt valószínűleg megáll.
Christine Li, a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő londoni gazdaságelemző szolgálatának - Moody's Economy.com - közgazdásza szintén 5 százalékos jövő évi kamatmélypontot jósolt, az eddigieknél lassabb lépésekben.
A JP Morgan londoni elemzői valamivel óvatosabb előrejelzést adtak: a ház közölte, hogy a hétfői kamatdöntés után is tartja az 5,50 százalékos jövő évi kamatmélypontot valószínűsítő prognózisát. A JP Morgan szerint "ésszerűnek tűnik", hogy a magyar jegybank lassítja a kamatcsökkentési ütemet az enyhítési ciklus végének közeledtével, a cég londoni elemzői azonban ezt a "sebességváltást" csak januárra várták, a 6 százalékos kamatszint elérése után.
