Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A monetáris tanács 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfőn. Az elemzőket meglepte a jegybank óvatos lépése, a piac 50 bázispontos vágásra számított. A forint erősödött a jegybanki döntés hírére.
Két javaslat volt a kamatcsökkentésre, 25 bázispontos és 50 bázispontos a monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülésén, a túlnyomó többség szavazott a 25 bázispontos mérséklésre - mondta Simor András, a jegybank elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón.
Az új alapkamat 6,25 százalékra, a 2006 júniusa és júliusa közötti szintre csökkent. Mivel a monetáris tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció középtávon is elmaradhat a három százalékos céltól, a kamatdöntéseket döntően az ország kockázati megítélése és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság befolyásolja - magyarázta a jegybank elnöke.
"A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóságra negatívan hatott Görögország leminősítése, a dubaji adóságtörlesztési probléma és egy osztrák bank államosítása. Ezek a fejlemények hatottak Magyarország kockázati megítélésére: megemelkedett a hosszabb állampapírok hozama, miként nemzetközi devizakötvényeink hozama, megnőtt az ország CDS felára, s valamelyest gyengült a forint árfolyama" - elemezte a döntés hátterét Simor András.
Az MNB kamatdöntő testülete az említett okok miatt nem automatikusan csökkentette 50 bázisponttal a kamatot, hanem a nemzetközi pénzpiacokat figyelve, s a fejleményekre reagálva döntött a 25 bázispont mellett - mondta az elnök.
Arra a kérdésre, hogy hol lehet a kamatpálya alja, Simor András nem kívánt válaszolni, de megjegyezte, hogy "minden egyes kamatcsökkentő lépéssel közelebb kerülünk a kamatszint alsó értékéhez".
Magyarország számára fontos az euró, de bevezetési dátumát először a kormánynak, majd a kormánnyal együtt a Magyar Nemzeti Banknak kell kitűznie - mondta az elnök. Hozzátette: az elemzők többsége most 2014-re, egyesek 2015-re teszik Magyarország belépését az eurózónába.
Simor András emlékeztetett arra, hogy a maastrichti követelmények közül az inflációs és a költségvetési kritériumot 2011-ben képes teljesíteni az ország, "az adósságállományunk jelenleg 80 százalékon áll a megengedett legfeljebb 60 százalék helyett, és a hosszú távú hozamoknál is eltérés van".
Monetáris tanácsi: 2010 közepétől lehet növekedés
Az alapkamat a hétfői döntéssel 6,25 százalékra süllyedt, ennél 20 éves története során csak egyszer, 2005 szeptembere és 2006 júniusa között állt alacsonyabb szinten, 6 százalékon. Elemzők korábban úgy vélték: a következő hónapokban még egy vagy két kamatvágással 5,5 százalékra, történelmi mélypontjára süllyedhet az alapkamat. A testület 2008 októberében 3 százalékponttal emelte 11,50 százalékra az irányadó rátát, ezt követően hétfőig kilenc esetben csökkentette, az idén júliusi 100 bázisponton kívül minden alkalommal 50 bázisponttal.
A nemzetközi befektetői hangulat és ezzel összhangban a hazai pénzügyi eszközök megítélése az elmúlt időszakban jelentősen ingadozott - hangsúlyozta a kamatdöntés indoklásában a monetáris tanács. Több ország esetében előtérbe kerültek az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak. Magyarország magas államadósságának és külső sokkokkal szembeni sebezhetőségének mérséklése érdekében különösen fontos a hosszú távon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika - figyelmeztet a monetáris tanács.
A tanács megállapította, hogy a magyar gazdaság az idei mély recessziót követően 2010 közepétől állhat ismét növekedési pályára. Az adóemelések miatt átmenetileg magas infláció 2010 második felében már számottevően elmaradhat az MNB 3 százalékos céljától. A globális kockázatvállalási hajlandóság elmúlt hónapokban tapasztalt javulása azonban megtört, a nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását pedig jelentős bizonytalanság övezi.
A magyar gazdaság dinamikáját az élénkülő külföldi és a tovább zsugorodó belföldi kereslet ellentétes tendenciái határozzák meg. A háztartások a romló munkapiaci kilátások, a visszaeső reáljövedelmek és a csökkenő hitelaktivitás következtében visszafogják fogyasztási kiadásaikat, miközben a vállalatok elhalasztják beruházásaikat.
A külső kereslet élénkülésének köszönhetően az exportáló ágazatok termelése növekedésnek indult, ami azonban csak tompítani tudta a GDP visszaesését. A gyenge belső kereslet következtében a magyar gazdaság kilábalása csak késve követheti a fejlett országok és a régió gazdaságait, összegezte a kilátásokat közleményében a tanács. A fenti alkalmazkodási folyamat és az élénkülő külpiaci konjunktúra eredményeképpen az ország külső finanszírozási igénye számottevően mérséklődött, fűzte hozzá a testület.
A középtávú inflációs kilátások szempontjából meghatározó termékcsoportok áralakulására a kereslet visszaesése gyakorolja a legerősebb hatást. Az infláció novemberi emelkedése alapvetően egy maginfláción kívüli tételhez, az üzemanyagok árindexéhez köthető. A monetáris tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció középtávon számottevően elmaradhat a 3 százalékos céltól.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2010. január 13-án 14 órakor jelenik meg.
Az elemzőket meglepte a jegybank óvatos kamatcsökkentése, amelynek hátterében nyilvánvalóan a pénzpiaci feltételek elmúlt hetekben tapasztalt romlása, illetve a már megindult választási kampány áll, ám úgy vélték, hogy a jegybanki lazítás tovább folytatódhat és az alapkamat történelmi mélypontjára, 5,5-6 százalék közé csökkenhet jövőre.
Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzési osztályának vezetője is 50 bázispontos lazításra számított, ennek ellenére fenntartotta 2010-re vonatkozó, 5,5 százalékos prognózisát. Úgy vélte, a fundementumokat tekintve megvolt a lehetőség az 50 bázispontos csökkentésre, az elmúlt hetek pénzpiaci turbulenciái azonban óvatosságra intették a jegybankot. Véleménye szerint 2010 közepére akár 5,5 százalékig is csökkenhet az alapkamat, a monetáris lazítást az alacsony infláció támogatja ugyan, de kérdésesnek nevezte, hogy hogyan hat a folyamatokra a politikai kockázat a választások közeledtével.
Erősödött a forint |
A forint árfolyama erősödött kissé a kamatcsökkentést követően: az eurót 275 forint körüli árfolyam után 274,30 forintnál, a dollárt 191,50 forint után 191,00 forintnál, a svájci frankot 184,50 forint után 183,50 forinton, 100 japán jent 213,50 forint után 211 forintnál jegyezték. Kereskedők a forint és a térségbeli devizák árfolyamának enyhe erősödésére számítanak az év hátralévő részében. A vártnál óvatosabb jegybanki kamatvágás tükrében és feltételezve az enyhe euró/dollár korrekciót, a forint árfolyama inkább a 272 forintos euróárfolyam felé tart, mint a 275 forint felé. |
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Cunamiként zúdítja a kormány a támogatásokról szóló bejelentéseket az emberekre a Pride miatti blamázs óta, hátha ezzel szavazókat nyer vissza. Pedig ezek a támogatások valójában azt mutatják, hogy az állam továbbra is igyekszik kivonulni a szociálpolitikából, és az egyénre próbál hárítani minden felelősséget – mondja Kramarics Szandra, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója.
A magyar miniszterelnök hatalma veszélyben van, de nem úgy, ahogyan azt várnánk. Orbán Viktor forgatókönyvét külföldön csodálják, de otthon gyengül a pozíciója.