Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A magyar gazdaság 2010-ben stagnálás körüli állapotban lesz, kilábalás, szerény növekedés csak a második félévben várható – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült legfrissebb előrejelzése.
A világgazdaságban a technikai recesszió megszűnésével még sem a pénzügyi, sem a reálgazdasági válság nem zárult le. Magyarországon a jelenlegi és a következő kormány 2010-ben szigorú fiskális és jövedelempolitikát kényszerül folytatni, ami lazuló monetáris politikára ad esélyt. A 2010-es költségvetési törvény 3,8 százalékos deficittel számol. A tartalék elsősorban az adóbevételekkel kapcsolatos kockázatok fedezésére szolgál. Ha a kiadási oldalon is többletigény keletkezne, ellentételező lépéseket célszerű tenni. A hiány tartására irányuló kormányzati akarat esetén a 2010-es költségvetés korrektnek, feszítettnek, kockázatokkal, de még reálisan elérhetőnek minősíthető. Az új kormány azonban változtathat is a költségvetési politikán, s elképzelhető az egyensúlyi cél módosítása is. Ellenzéki politikusok 7,5 százalékot elérő 2010. évi hiány kockázatát jelzik, főleg úgynevezett konszolidációs kiadások – a MÁV-csoport, a BKV, az önkormányzatok, a kórházak, a költségvetési intézmények, az MFB bizonyos terheinek átvállalása, a tervezettet meghaladó költségvetési garanciabeváltások lehetősége – következtében.
A jelenlegi hiánycél – az ellenzék által láthatóan preferált – korrekciója elvileg háromféle megközelítésben vethető fel. Az első abból indul ki, hogy a költségvetés tényleges kiadása nemcsak 2010-re, hanem tartósan magasabb a korábban gondoltnál. Ez az államháztartás egyensúlyának több évre szóló fellazítását, a nemzetközi szervezetekkel súlyosan konfrontatív megközelítést jelentene.
A második felfogás szerint évközi gondok esetén akár pótlólagos bevételnövelő vagy kiadáscsökkentő intézkedésekkel, de teljesítik a 2010-re elfogadott 3,8 százalékos hiánycélt, s ennek túllépése csak a valódi konszolidációs szükségletek miatt (és vállalati átstrukturálással) történik. Az így lehetővé tett többletkiadás tehát nem jelentene érdemi többlet-vásárlóerőt 2010-re. A későbbiekben pedig néhány évre a 4 százalék körüli hiánycél fenntartását – nem pedig csökkentését – hirdetnék meg, például az adócsökkentések végrehajtása érdekében.
A harmadik lehetőség szerint az új kormány az államháztartási kiadási rendszerek átfogó átalakításába kezd, s ezt párosítja a foglalkoztatás adóterheinek további jelentős mérséklésével. Úgy kívánja megvalósítani a – második változat szerinti – konszolidációt, hogy utána 2011-re teljesíti a 3 százalék alatti maastrichti költségvetési egyensúlyi kritériumot. A 2011-től a GDP arányában csökkenő államadósság mellett 2014-ben (esetleg, az adósságállománnyal kapcsolatos kritérium rugalmasabb értelmezése esetén 2013-ban) csatlakozik az eurózónához. Ehhez igazodva még 2010-ben az ország belép az ERM-II. rendszerbe és meghirdetik a csatlakozási céldátumot.
Az első megközelítés lényegében megvalósíthatatlan. A nemzetközi szervezetek, ha egyáltalán elfogadnak valamilyen módosítást, az csak egyszeri és átstrukturálással vagy reformokkal összekapcsolódó lehet. Az ellenükben végrehajtott költségvetési fordulatot a piac drasztikusan megbüntetheti.
A második megközelítés esetleg, a harmadik viszont megvalósítható. Ezekben az esetekben reálisan 5 százalék körüli 2010-es hiánycél alakulhat ki, miközben az egyszeri konszolidációs kiadások nélkül maradna a 4 százalék körüli érték. Szakmai szempontból a harmadik változat lenne a legkedvezőbb, ami a tovább javuló befektetői megítéléssel párosulva hozzájárulna az államadósság kamatterheinek csökkenéséhez is. Ez később növelné az adóterhek további mérséklésének lehetőségét is.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.