Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az eddigieknél nagyobb arányban fizettetné meg az utasokkal a távolsági közlekedést a spórolásra kényszerülő állam.
Tarifaemelés, járatcsökkentés és az autóval munkába járás költségtérítésének megadóztatása is szerepel a MÁV és a Volán-társaságok javaslatai között, amelyeket az új szakminiszter felkérésére dolgoztak ki a közlekedési vállalatok. A Bajnai-kormány Válságkezelés és bizalomerősítés elnevezésű programja még csak általánosságban említette meg a hatékonyságnövelés igényét a közösségi közlekedésben, Hónig Péter közlekedési miniszter viszont már konkrét számokba öntötte a spórolás szükséges mértékét: május elején arra kért választ a közlekedési cégek vezetőitől, miként csökkenthetnék együttesen 40-50 milliárd forinttal a távolsági személyszállítás éves állami támogatását.
A jegyárak emelése valószínűleg elkerülhetetlen. Annál is inkább, mert legutóbb két éve, 2007 májusában nőttek a távolsági közlekedési tarifák. Minél nagyobb részt vállalnak ugyanis az utasok az üzemeltetési ráfordításokból, annál kevesebb költségtérítésre szorulnak az államtól a közlekedési vállalatok. A vasúti személyszállítás esetében például az utasok mindössze 18 százalékot, mintegy 40 milliárd forintot fizetnek meg az évi mintegy 230 milliárd forintos költségből. Ezért költségtérítés címén a MÁV Start Zrt. működtetése az idén 165,1 milliárd, a GYSEV Zrt.-é 5,1 milliárd, a Volán-társaságoké pedig 21,6 milliárd forintjába kerül az állami büdzsének. Az adófizetők tetemes hozzájárulása ellenére a MÁV egyelőre nem tett javaslatot tarifaemelésre, a 24 céget tömörítő Volán Egyesülés viszont a menetjegyeket 20, a bérleteket pedig 8 százalékkal drágítaná.
Új buszok a Borsod Volánnál. Sárga jelzés © MTI - Vajda János |
Vasúti szemafor. Piros jelzés © Stiller Ákos |
Az elmúlt évek hagyományaihoz híven a MÁV és a Volán egymás ellen is játszik. A HVG úgy tudja, a MÁV ajánlatában ismét felmerült legalább 35 vasútvonal megszüntetése. A különböző variációk alapján 7, 13 vagy akár 25 milliárd forintot is meg lehetne takarítani azzal, ha a vasúti személyszállítás teljesítményét 10, 20 vagy 30 százalékkal visszafognák. Ez legalább 35, legfeljebb 60 vasútvonal bezárásával járna. Bár a Volánok panaszkodni szoktak a megszüntetett vonatokat pótló buszok veszteségeire, most mégis lehetőséget látnak arra, hogy a MÁV-nál mintegy 80 százalékkal olcsóbban üzemeltessék azokat a járatokat, amelyek a felszámolt vasutak vonalán pótolnák a vonatokat, feltéve, hogy nem kellene az utóbbiak menetrendjéhez igazodniuk. Felmerült az is, hogy a MÁV bevezetné az úgynevezett peremidős közlekedést. A Nyugaton, így például Németországban és Ausztriában már bevált költségcsökkentő modell szerint az esti és az éjszakai órákban buszok vinnék az utasokat, a vonatok menetrendje szerint. A Volánok ugyanakkor saját jogon is hajlandók a fogyókúrára: 5 milliárd forint megtakarítást ajánlottak fel a közlekedési miniszternek, ha az állam hozzájárul egyes buszjáratok azonnali megszüntetéséhez. A menetrend megritkítását az is indokolná, hogy az év első négy hónapjában átlagosan 4,7 százalékkal kevesebben utaztak a távolsági buszokon, mint a tavalyi év azonos időszakában.
A járatok csökkentésével, valamint a tarifaemeléssel évente 40-50 milliárd forinttal kevesebb állami támogatásra szorulnának a közlekedési vállalatok. Az ötletelésnek azonban csak akkor lesz értelme, ha a kormány még a nyáron kidolgozza a konkrét intézkedéseket, és szeptemberre már azok alapján készülnek el a jövő évi menetrendek.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dől el, hogy a fővárosi képviselők kiigazítják-e a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, vagyis lesz-e érvényes büdzséje a fővárosnak vagy sem. Utóbbi esetben durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellene készülni. Kövesse a közgyűlés eseményeit a HVG élő közvetítésével.
A legendás ellenzékit a választásokról és a Fidesz trükkjeiről is kérdeztük.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.