Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eddigieknél nagyobb arányban fizettetné meg az utasokkal a távolsági közlekedést a spórolásra kényszerülő állam.
Tarifaemelés, járatcsökkentés és az autóval munkába járás költségtérítésének megadóztatása is szerepel a MÁV és a Volán-társaságok javaslatai között, amelyeket az új szakminiszter felkérésére dolgoztak ki a közlekedési vállalatok. A Bajnai-kormány Válságkezelés és bizalomerősítés elnevezésű programja még csak általánosságban említette meg a hatékonyságnövelés igényét a közösségi közlekedésben, Hónig Péter közlekedési miniszter viszont már konkrét számokba öntötte a spórolás szükséges mértékét: május elején arra kért választ a közlekedési cégek vezetőitől, miként csökkenthetnék együttesen 40-50 milliárd forinttal a távolsági személyszállítás éves állami támogatását.
A jegyárak emelése valószínűleg elkerülhetetlen. Annál is inkább, mert legutóbb két éve, 2007 májusában nőttek a távolsági közlekedési tarifák. Minél nagyobb részt vállalnak ugyanis az utasok az üzemeltetési ráfordításokból, annál kevesebb költségtérítésre szorulnak az államtól a közlekedési vállalatok. A vasúti személyszállítás esetében például az utasok mindössze 18 százalékot, mintegy 40 milliárd forintot fizetnek meg az évi mintegy 230 milliárd forintos költségből. Ezért költségtérítés címén a MÁV Start Zrt. működtetése az idén 165,1 milliárd, a GYSEV Zrt.-é 5,1 milliárd, a Volán-társaságoké pedig 21,6 milliárd forintjába kerül az állami büdzsének. Az adófizetők tetemes hozzájárulása ellenére a MÁV egyelőre nem tett javaslatot tarifaemelésre, a 24 céget tömörítő Volán Egyesülés viszont a menetjegyeket 20, a bérleteket pedig 8 százalékkal drágítaná.
Új buszok a Borsod Volánnál. Sárga jelzés © MTI - Vajda János |
Vasúti szemafor. Piros jelzés © Stiller Ákos |
Az elmúlt évek hagyományaihoz híven a MÁV és a Volán egymás ellen is játszik. A HVG úgy tudja, a MÁV ajánlatában ismét felmerült legalább 35 vasútvonal megszüntetése. A különböző variációk alapján 7, 13 vagy akár 25 milliárd forintot is meg lehetne takarítani azzal, ha a vasúti személyszállítás teljesítményét 10, 20 vagy 30 százalékkal visszafognák. Ez legalább 35, legfeljebb 60 vasútvonal bezárásával járna. Bár a Volánok panaszkodni szoktak a megszüntetett vonatokat pótló buszok veszteségeire, most mégis lehetőséget látnak arra, hogy a MÁV-nál mintegy 80 százalékkal olcsóbban üzemeltessék azokat a járatokat, amelyek a felszámolt vasutak vonalán pótolnák a vonatokat, feltéve, hogy nem kellene az utóbbiak menetrendjéhez igazodniuk. Felmerült az is, hogy a MÁV bevezetné az úgynevezett peremidős közlekedést. A Nyugaton, így például Németországban és Ausztriában már bevált költségcsökkentő modell szerint az esti és az éjszakai órákban buszok vinnék az utasokat, a vonatok menetrendje szerint. A Volánok ugyanakkor saját jogon is hajlandók a fogyókúrára: 5 milliárd forint megtakarítást ajánlottak fel a közlekedési miniszternek, ha az állam hozzájárul egyes buszjáratok azonnali megszüntetéséhez. A menetrend megritkítását az is indokolná, hogy az év első négy hónapjában átlagosan 4,7 százalékkal kevesebben utaztak a távolsági buszokon, mint a tavalyi év azonos időszakában.
A járatok csökkentésével, valamint a tarifaemeléssel évente 40-50 milliárd forinttal kevesebb állami támogatásra szorulnának a közlekedési vállalatok. Az ötletelésnek azonban csak akkor lesz értelme, ha a kormány még a nyáron kidolgozza a konkrét intézkedéseket, és szeptemberre már azok alapján készülnek el a jövő évi menetrendek.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
A külügy megtalálta Habsburg György párizsi nagykövet utódját.
A kormány indokként az állam nemzetközi célkitűzéseinek megvalósítására és a gazdasági kapcsolatok alakulására hivatkozik.
A Coldplay-koncerten lebukó vezérigazgató története is mutatja, egyik pillanatról a másikra megváltozhat valakinek az élete a kéretlen nyilvánosság hatására. Milyen nagy lebukásokról tudunk még? Mit tehet az ember, ha lebénítja a jumbo screen, még akkor is, ha nem jár tilosban?
Tovább dagad az Epstein-botrány, újabb (korábbi) elnök érintettségéről ír a sajtó, miközben az amerikai igazságügyi hivatal felvette a kapcsolatot a börtönben ülő Ghislaine Maxwellel.
Szeptember 1-én kezdődik és 2026. június 19-ig (péntekig) tart.
Az egész késő esti talkshow-formátum került végveszélybe.
A Tisza Párt elnöke szerint a dolgozószobája helyéről a politikai közösség döntene.
Arra is keresem a választ, hogy érezni-e a Fidesz zuhanását a híres erdélyi fesztiválon. Kiderült, hogy titokban két buli zajlik egymás mellett. Földes András elsőtusványozó riportja, kormányzati divat-összefoglalóval.
Még a magyar kormányfő illiberális politikája sem riasztja el őket.