Levajazott agrárinformatikai tenderek?

Nincs ügy – jelentette ki a közszolgálati rádió reggeli műsorában Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, miután nyilvánosságra került, hogy az Európai Bizottság újabb eljárást indított a magyarországi agrártámogatások szabálytalan kifizetése miatt (HVG, 2009. október 31.). Az államtitkár szerint csupán arról van szó, hogy az uniós auditorok másként értékelik a gépvásárlási támogatásokkal kapcsolatos eljárást, mint a magyar agrárhatóság. Most hosszadalmas vita kezdődik erről Brüsszellel, csakúgy, mint korábban a közvetlen agrártámogatások körüli szabálytalanságok miatt – utóbbi 3,6 milliárd forintos büntetéssel zárult. A két hasonló eset mindenesetre felerősítette a nézetet, hogy a fő gond magával a támogatáskifizetési rendszerrel, illetve annak informatikai hátterével van.

Márpedig az kényszerpályán mozog. Ezen akkor indította el a magyar agrárkormányzat, amikor – még az uniós csatlakozás előtt – úgy határozott, hogy a mezőgazdasági támogatások kifizetését a termelők, az állatállomány és a parcellák adatait összegző integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerre alapozza. Ennek része a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a termelőket nyilvántartó gazdaregiszter, a támogatási kérelmek nyilvántartása, továbbá az állatok adatait tartalmazó egységes nemzetközi azonosító rendszer (enar). Utóbbi lett az egyik kulcsa az uniós támogatások kifizetését támogató informatikai fejlesztéseknek – és egyúttal az abból üzletet húzók kiválasztásának is. Az enar ugyanis az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnél (OMMI) már létezett, a szoftvert a Semper Idem Kft. fejlesztette ki és működtette, amelynek tulajdonosai akkor Wehner Géza, Herpai István, Wellisch Péter és utóbbi családi cége, a W és T Szoftver Iroda Kft. voltak.

Ha gond akadt a rendszerrel, nem kellett messzire menniük a felhasználóknak. Az enarral kapcsolatos ügyeket akár egy családi ebédnél is tisztázhatták, mivel idősebb Wellisch az OMMI-nél dolgozott. A szoftverfejlesztő fiú pedig az uniós csatlakozási előkészületek idején egészen közel került a tűzhöz: a magyarországi agrártámogatásokat kifizető Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban lett az akkori elnök, Szőke Miklós tanácsadója. Így talán arra is lehetett némi ráhatása, hogy az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszeren belül a gazdaregiszter alapja az állatnyilvántartás legyen, annak szoftvere pedig az enar nyilvántartási adatbázisának analógiájára épüljön fel.

A beszédes elnevezésű Semper Idemen (a latin kifejezés magyarul: mindig ugyanaz) kívül is akadt magáncég, amelyik meglehetősen jó ismeretekkel szállhatott be az agrárcsatlakozás informatikai előkészületeibe. Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer terveit 2003-ban és 2004 elején a KFKI Számítástechnikai Rt. készítette, a 2,5 milliárd forintos fejlesztésre kiírt pályázatot pedig a Hewlett-Packard Magyarország Kft. nyerte el. A nagy megrendelésre hajtó informatikai óriások hasonlóképpen gondolkodtak: olyan alvállalkozót kerestek, amelyik mind az agrárinformatikai terepen, mind az OMMI berkein belül ismerősen mozog. Végül mindketten az Ulyssys Kft.-nél kötöttek ki, amelynek tulajdonosai történetesen a Semper Idemben is érdekelt Wehner Géza és Herpai István, valamint Dénes János voltak; utóbbi neve ekkor szintén szerepelt az OMMI belső telefonkönyvében.

Wellisch, illetve cége, a W és T Szoftver Iroda Kft. időközben kiszállt a Semper Idemből, de magából az üzletből nem. Szakértelmére 2003 decembere óta szüksége van a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak, amely honlapján most egy 2007-ben kötött, tíz hónapra szóló, havi bruttó 2,5 millió forintos szerződést tüntet fel a W és T-vel. Ezért a W és T az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer továbbfejlesztésével összefüggő projektvezetői feladatokat látta el, és látja el ma is. Ezt köztisztviselői fizetésből nem tudnák megoldani – mondta a HVG-nek Margittai Miklós, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke. E megállapítás már csak azért is érdekes, mivel a hivatalban egy teljes főosztály működik az informatikai feladatok ellátására.

Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer elemeit folyamatosan fejleszteni kell. Egy-egy jogszabályváltozás ugyanis azonnali szoftvermódosítást követel, márpedig a támogatási rendeletek minden évben változnak. Ez az eddigi gyakorlat szerint stabil és jól fizető megbízásokat hozott az egyes alrendszereket fejlesztő, meglehetősen nagy tulajdonosi átfedéssel működő Semper Idemnek és Ulysyssnek. A különböző állat-nyilvántartási szoftverek ugyanis a fejlesztőcégek kizárólagos tulajdonában vannak. Erre hivatkozva az OMMI, illetve jogutódja, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a szoftverek fejlesztésére és üzemeltetésére kiírt közbeszerzésekre vagy az egyiket, vagy a másikat hívta meg – emiatt néhány esetben meg is bírságolta a kiírót a Közbeszerzési Döntőbizottság.

Mivel az Európai Bizottság Magyarországra kirótt 3,6 milliárd forintos büntetése a 2004-es és a 2005-ös igénylési év után járt, sokan attól tartanak, hiába mentek el milliárdok szoftverfejlesztésre, a további bírságok is szinte kódolva vannak a rendszerben. Pedig a szoftverfejlesztés és -karbantartás minőségbiztosítását sem köztisztviselőkre, hanem a térinformatikában nagyágyúnak számító dán Blominfo A/S-re bízta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Persze a helyismeretet a Blominfónál is méltányolják: a cég egyik tanácsadója, Pribela Tamás az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer kialakításakor még a hivatalban vezette a közvetlen támogatások igazgatóságát. Egykori munkatársa, Kovács Anna ma már szintén a Blominfót látja el tanácsaival. Sőt Kovács befolyása valószínűleg még nőtt is, amióta elhagyta a hivatalt: rendszeres és aktív résztvevője a támogatási jogszabályokkal kapcsolatos minisztériumi egyeztetéseknek.

KELEMEN ZOLTÁN