A tavalyi negyedik negyedévben is folytatódott a nyugdíjpénztárak vagyonának trendszerű növekedése, miközben a második legnagyobb részt kitevő biztosítói vagyon aránya a kisebb növekedési dinamika miatt fokozatosan csökkent – olvasható a közleményben.

A regiszter alapjául szolgáló információt adó vagyonkezelők és a Bamosz saját adatai alapján az intézményes megtakarítások teljes állománya tavaly év végén 8 177 milliárd forintot tett ki piaci értéken, ebből a Bamosz tagjai által kezelt befektetési alapok összesített nettó eszközértéke megközelítette a háromezer milliárd forintot, míg a regiszter vagyonkezelt vagyona a további, több mint ötezer milliárd forint. (A Bamosz tagsága az alapkezelői piac 96 százalékát fedi le, a biztosítói vagyon szempontjából több mint 71 százalék, míg a pénztári vagyonokéból 91 százalékra terjed ki felmérés hatóköre.)

A vagyonkezelésben nyilvántartott befektetések több mint felét – 3 150 milliárd forintot - a pénztárak, döntően nyugdíjpénztárak, további közel harmadát pedig a biztosítók vagyona tette ki. A tavalyi negyedik, és a korábbi negyedévek általános tendenciája szerint a pénztárak vagyona gyorsabban bővült, mint a biztosítói vagyon. Ez utóbbiakon belül a befektetéshez kötött unit-linked termékek vagyona a negyedévben ismét az egyéb biztosítói vagyonoknál gyorsabban nőtt.

A pénztárak – ezen belül elsősorban a nyugdíjpénztárak – portfólióiban a negyedévben tovább csökkent egyebek mellett a magyar bankbetétek, a diszkont kincstárjegyek, és a külföldi kötvénytípusú eszközök aránya.

A legerősebb, és az utóbbi évek egyik meghatározó trendje ugyanakkor az, és ez a vizsgált negyedben is látszott, hogy mind a magyar, mind a külföldi részvények aránya fokozatosan nőtt a vagyonkezelt portfóliókban. Az összesített részvényarány a pénztáraknál több mint 35 százalék – olvasható a Bamosz közleményében.

A kezelt vagyon harmada a biztosítóké: ennek kisebb, ám egyre növekvő részét – 583 milliárd forintot – a unit-linked termékek, nagyobb részét – 1 081 milliárd forintot – pedig az egyéb biztosítói vagyonok, például a biztosítási tartalékok teszik ki.

Tavaly a részvénypiacok – és különösen a magyar részvénypiac – indexeinek lendületesen emelkedése, a 2008-as visszaesés után sokat javított a hosszabb távú teljesítményeken, de a magyar állampapírok hozama is meghaladta a 10 százalékot. A pénztárak vagyona 2009-ben több mint harmadával nőtt, ami részben a befektetéseken elért 20-22 százalékos hozamoknak köszönhető, a 300-350 milliárd forint friss tőkebeáramlás mellett. Csak a negyedévben a részvények hozama ismét meghaladta a hazai állampapírokét, igaz az előző két negyedévi hozamoktól elmarad az előbbiek teljesítménye. A piaci mozgások eredményeképpen a negyedévben a pénztári vagyonkezelt vagyonok piaci értéke 2,8 százalékkal gyarapodhatott.

A unit-linked termékek hozama az év eleje óta 25 százalék körül mozoghatott átlagosan, míg a vagyon ennél valamivel kisebb mértékben nőtt, ami elenyésző mértékű tőkekivonás jelenthetett.

Ugyanez látszott a negyedik negyedben is: a nagyobb részvényarány hatására a piaci teljesítmények közel négy százalékkal nőttek, igaz a vagyon "mindössze" 2,7 százalékkal gyarapodott, ami kismértékű, 5-6 milliárd forint körüli tőkekivonást jelenthetett – közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.