Visszatérő orosz oligarcha

Módszeresen készíti elő hazatérését az önkéntes emigrációban élő Mihail Gucerijev orosz milliárdos. A több mint két éve Londonban lakó oligarcha a múlt héten visszavásárolta üzleti birodalmának egykori ékkövét, az általa alapított és néhány év alatt a nyolcadik legnagyobb orosz olajvállalattá tett Russznyeftyet, amelytől – miután gazdasági bűncselekményekkel vádolták meg – 2007 nyarán, kényszerből vált meg. Az akkor még nagy étvággyal terjeszkedő, ám utóbb a pénzügyi válság által igencsak megtépázott vagyonú orosz milliárdos, Oleg Gyeripaszka a hírek szerint 3 milliárd dollárért szerezte meg a céget – Gucerijev most az üzleti ügyekben mindig jól informált moszkvai napilap, a Vedomosztyi szerint 600 milliót adott érte. Korábban olyan hírek is felröppentek, hogy fizetség nélkül, egyszerűen a tartozások átvállalásával veheti vissza.

A 6–6,5 milliárd dollár értékűre becsült Russznyeftyet ugyanis hasonló nagyságrendű adósság terheli. Egyebek közt azért, mert Gyeripaszka 2,7 milliárd dolláros bankhitelből vásárolta meg a céget, amelynek egykor évi 17 millió tonnához közelítő kitermelése 11 százalékkal visszaesett. Gucerijevnek bőven lesz teendője a társaság megerősítésével, és ehhez valószínűleg a Kremllel jó viszonyban lévő másik milliárdos, Vlagyimir Jevtusenkov holdingjával, a főként a távközlésben, az idegenforgalomban, a sajtó- és a pénzügyi ágazatban tevékenykedő, de tavaly tavasszal baskíriai olajipari érdekeltségeket is szerző AFK Szisztyemával készül szövetségre lépni.

HVG

Előbb persze a Russznyefty visszavásárlásáról szóló alkut kell véglegesíteni, aminek aligha lesz jogi akadálya. Gyeripaszka ugyanis nem tudott birtokon belülre kerülni. A 2007-es akvizíciót sem a versenyfelügyelet, sem a külföldi befektetéseket ellenőrző kormánybizottság nem hagyta jóvá, egyebek közt arra hivatkozva, hogy offshore cégek nehezen áttekinthető hálózata szerepel az ügyletben. Igaz, az utóbbi hónapokban valószínűleg már nem is nagyon foglalkoztak az üggyel a hatóságok. Hiszen október vége óta sejteni lehet, hogy Gucerijev előtt megnyílik a hazatérés lehetősége. Előbb a 20 milliárd rubeles adócsalás vádját ejtették, majd visszavonták az ellene távollétében kiadott letartóztatási parancsot, nevét pedig törölték az Interpol körözési listájáról. Ma már csak a kőolaj-kitermelési kvóta túllépése miatt felhozott vádakkal kell szembenéznie, ám szakértők szerint azokkal sem sokáig, mert időközben módosultak a jogszabályok.

A Gucerijev elleni szigor enyhülése mögött moszkvai elemzők a Kremlt sejtik, mint ahogyan annak idején valószínűleg felső szintről érkezett sugalmazásra lett kegyvesztett az ingus nemzetiségű üzletember, aki pályáját a szovjet korszakban az akkor még csecsen–ingus autonóm köztársaságban kezdte (lásd Önerőből című írásunkat). Egyes feltételezések szerint azért nehezteltek meg rá Moszkvában, mert a korábbi ingus elnök, Ruszlan Ausev környezetéhez tartozik. Egy ideig még az után is támogatta a helyi ellenzéket, hogy 2002-ben az akkori államfő Vlagyimir Putyin volt kollégája, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat tábornoka, az azóta már szintén ejtett Murat Zjazikov került az észak-kaukázusi köztársaság élére. Mások úgy vélik, azzal hívta ki maga ellen a hatalmat, hogy az állami tulajdonú Rosznyefty olajtársaság orra elől megszerezte a büntetőeljárás alá vont és felszámolt Jukosz vállalat több érdekeltségét, köztük a magyar Mollal közös, a nyugat-szibériai Zapadno-Malobalik olajmezőn kitermelési jogokkal rendelkező kft-t. Később pedig tovább rontotta a helyzetét, hogy nem volt hajlandó az államnak eladni a Russznyeftyet, mert kevesellte az érte kínált egymilliárd dollárt.

Moszkvának azonban most szüksége lehet a kaukázusi térségben nagy tekintélynek örvendő Gucerijevre. Tavaly novemberi parlamenti programbeszédében Dmitrij Medvegyev államfő megemlítette a terrorizmus és munkanélküliség sújtotta Észak-Kaukázus ügyeivel foglalkozó magas rangú hivatalnoki poszt létrehozását. Gucerijev esélyes a tisztségre.

A milliárdos e sarzsi nélkül is hasznos lehet. Főleg, mert amúgy sem idegen tőle a politika. 1995-ben egy ingusföldi választókörzetben egyéni parlamenti mandátumot szerezve a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette Liberális Demokrata Párt képviselőjeként az állami duma alelnöke lett, négy évvel később már független jelöltként választották újra. 2004 szeptemberében, az észak-oszétiai Beszlan város iskolája elleni véres terrorakció idején közvetítő szerepet vállalt. Az üzleti vállalkozásaiba ugyancsak bevont fivérei közben továbbra is a politika közelében maradtak: egyikük felsőházi tag, a másik az Egységes Oroszország hatalmi párt képviselője.

Az üzletember hazaengedéséért állítólag a Moszkvában bizalommal kezelt Junusz-Bek Jevkurov ingus elnök is lobbizott. Maga a politikus ezt tagadta ugyan, de szóvivője elismerte, hogy tapasztalataival, befektetéseivel Gucerijev sokat segíthetne szűkebb hazájának. Már csak azért is, mert – mint mondta – „annak idején gyakorlatilag ő épített minden olyan ipari létesítményt, amely ma még működik Ingusföldön”.

POÓR CSABA / MOSZKVA