Módszeresen készíti elő hazatérését az önkéntes emigrációban élő Mihail Gucerijev orosz milliárdos. A több mint két éve Londonban lakó oligarcha a múlt héten visszavásárolta üzleti birodalmának egykori ékkövét, az általa alapított és néhány év alatt a nyolcadik legnagyobb orosz olajvállalattá tett Russznyeftyet, amelytől – miután gazdasági bűncselekményekkel vádolták meg – 2007 nyarán, kényszerből vált meg. Az akkor még nagy étvággyal terjeszkedő, ám utóbb a pénzügyi válság által igencsak megtépázott vagyonú orosz milliárdos, Oleg Gyeripaszka a hírek szerint 3 milliárd dollárért szerezte meg a céget – Gucerijev most az üzleti ügyekben mindig jól informált moszkvai napilap, a Vedomosztyi szerint 600 milliót adott érte. Korábban olyan hírek is felröppentek, hogy fizetség nélkül, egyszerűen a tartozások átvállalásával veheti vissza.
A 6–6,5 milliárd dollár értékűre becsült Russznyeftyet ugyanis hasonló nagyságrendű adósság terheli. Egyebek közt azért, mert Gyeripaszka 2,7 milliárd dolláros bankhitelből vásárolta meg a céget, amelynek egykor évi 17 millió tonnához közelítő kitermelése 11 százalékkal visszaesett. Gucerijevnek bőven lesz teendője a társaság megerősítésével, és ehhez valószínűleg a Kremllel jó viszonyban lévő másik milliárdos, Vlagyimir Jevtusenkov holdingjával, a főként a távközlésben, az idegenforgalomban, a sajtó- és a pénzügyi ágazatban tevékenykedő, de tavaly tavasszal baskíriai olajipari érdekeltségeket is szerző AFK Szisztyemával készül szövetségre lépni.
HVG |
A Gucerijev elleni szigor enyhülése mögött moszkvai elemzők a Kremlt sejtik, mint ahogyan annak idején valószínűleg felső szintről érkezett sugalmazásra lett kegyvesztett az ingus nemzetiségű üzletember, aki pályáját a szovjet korszakban az akkor még csecsen–ingus autonóm köztársaságban kezdte (lásd Önerőből című írásunkat). Egyes feltételezések szerint azért nehezteltek meg rá Moszkvában, mert a korábbi ingus elnök, Ruszlan Ausev környezetéhez tartozik. Egy ideig még az után is támogatta a helyi ellenzéket, hogy 2002-ben az akkori államfő Vlagyimir Putyin volt kollégája, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat tábornoka, az azóta már szintén ejtett Murat Zjazikov került az észak-kaukázusi köztársaság élére. Mások úgy vélik, azzal hívta ki maga ellen a hatalmat, hogy az állami tulajdonú Rosznyefty olajtársaság orra elől megszerezte a büntetőeljárás alá vont és felszámolt Jukosz vállalat több érdekeltségét, köztük a magyar Mollal közös, a nyugat-szibériai Zapadno-Malobalik olajmezőn kitermelési jogokkal rendelkező kft-t. Később pedig tovább rontotta a helyzetét, hogy nem volt hajlandó az államnak eladni a Russznyeftyet, mert kevesellte az érte kínált egymilliárd dollárt.
Moszkvának azonban most szüksége lehet a kaukázusi térségben nagy tekintélynek örvendő Gucerijevre. Tavaly novemberi parlamenti programbeszédében Dmitrij Medvegyev államfő megemlítette a terrorizmus és munkanélküliség sújtotta Észak-Kaukázus ügyeivel foglalkozó magas rangú hivatalnoki poszt létrehozását. Gucerijev esélyes a tisztségre.
A milliárdos e sarzsi nélkül is hasznos lehet. Főleg, mert amúgy sem idegen tőle a politika. 1995-ben egy ingusföldi választókörzetben egyéni parlamenti mandátumot szerezve a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette Liberális Demokrata Párt képviselőjeként az állami duma alelnöke lett, négy évvel később már független jelöltként választották újra. 2004 szeptemberében, az észak-oszétiai Beszlan város iskolája elleni véres terrorakció idején közvetítő szerepet vállalt. Az üzleti vállalkozásaiba ugyancsak bevont fivérei közben továbbra is a politika közelében maradtak: egyikük felsőházi tag, a másik az Egységes Oroszország hatalmi párt képviselője.
Az üzletember hazaengedéséért állítólag a Moszkvában bizalommal kezelt Junusz-Bek Jevkurov ingus elnök is lobbizott. Maga a politikus ezt tagadta ugyan, de szóvivője elismerte, hogy tapasztalataival, befektetéseivel Gucerijev sokat segíthetne szűkebb hazájának. Már csak azért is, mert – mint mondta – „annak idején gyakorlatilag ő épített minden olyan ipari létesítményt, amely ma még működik Ingusföldön”.
POÓR CSABA / MOSZKVA