Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tiltakozó szakszervezetek elérték, hogy a majdani kollektív szerződés „kőbe vési” a bér jellegű juttatásokat. A BKV cégvezetése pedig azt állítja be sikernek, hogy a bérek az idén nem emelkednek.
Hétfőn üzemkezdettől felfüggesztette a BKV 14 szakszervezete a megelőző kedd hajnalban elkezdett sztrájkot, így hat nap után ismét a normális kerékvágásban – azaz a megszokott torlódásokkal, járatkésésekkel – folyt, folydogált a főváros közlekedése. Ennél hosszabb időre egyetlen ízben szüntették be a munkát tömegközlekedési cégnél a rendszerváltás óta: 2000 februárjában a MÁV-nál, két hétre. A BKV-sok 1990 óta összesen hatszor sztrájkoltak, a legtovább 2008. április 18-án – egy egész napig. Ezt megelőzően április 7-én félnapos, korábban pedig legfeljebb 2 órás figyelmeztető sztrájkot tartottak.
Bár jobboldali körökben azt terjesztik, hogy az MSZP szította a sztrájkot, erre semmilyen tény nem utal. A következtetés bizonyára abból adódik, hogy Kocsis István BKV-vezér a nyilvánosság előtt háborúzott az eltávolításán fáradozó Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettessel, ám novemberben végül Hagyó kényszerült távozni posztjáról. Ennek ellenére a sztrájkolók és a városvezetés alkalmi koalíciója nem ismeretlen: a két évvel ezelőtti munkabeszüntetés nagyon is kapóra jött a szocialista–szabaddemokrata városvezetésnek a kormánnyal folytatott alkudozásban a költségvetési juttatásokért.
HVG |
Vasárnap mégis megtörtént a csoda: a menedzsment hajlandónak bizonyult a határozatlan időre szóló kollektív szerződésben garantálni a munkavállalónként mintegy 10-10 ezer forintnyi befizetést. Teljesült a sztrájkolók másik követelése is: megmarad a „pulykapénz”, azaz az év végi 45 ezer forintos ajándékutalvány, pontosabban ezt a summát melegétkezési utalványra vagy internet-előfizetés támogatására lehet költeni. A korábbi megállapodásban szereplő havi 8 ezer forintos hidegétkezési utalványt pedig 6 ezer forint értékű melegétkezési váltja föl.
Miből engedtek a szakszervezetek? Vállalták, hogy a most következő bértárgyalásokon nem követelnek bérfejlesztést 2010-re. Erre viszonylag könnyen ráállhattak, mivel nettó keresetük az adórendszer változásából adódóan így is nő, a buszvezetőké például átlagosan körülbelül havi 15 ezer forinttal, több mint 10 százalékkal. Ez jóval előnyösebb az Országos Érdekegyeztető Tanács idei javaslatánál, amely a nettó keresetek reálértékének megőrzését jelölte meg célként. Ráadásul a mostani alkuban megszületett ügylet csak egyetlen évre köti a munkavállalókat, miközben a béren kívüli juttatásokat hosszú távra bebetonozták a kollektív szerződésbe.
A változatlanul hagyott tételekkel – fizetett pihenőidőkkel és egyebekkel – együtt összességében évi félmillió forint többletben részesülnek a BKV-dolgozók ahhoz képest, ha csak a munka törvénykönyvében előírt juttatásokat kapnák meg. Igaz, a nyilvánosság elől gondosan elzárt üzleti modellben az szerepel, hogy a személyi jellegű ráfordítások az idei évre előirányzott 59,889 milliárd forintos bértömeget nem haladhatják meg. Ezt a passzust a szakszervezetekkel kötött megállapodás is átvette. Az azonban a jövő titka, milyen konfliktussal jár, ha e feltételt netán nem sikerül betartani. A cégvezetés – amelynek a Főpolgármesteri Hivatallal szinte mondatról mondatra egyeztetnie kellett a megállapodás tervezetét – ezt a keretet a tervezett dokumentumban keményebben próbálta megfogalmazni, de végül engedett, nyilván ugyancsak felsőbb utasításra.
A sztrájkot lezáró megállapodást Kocsis a folyosón várakozó újságírók háta mögött a cég székházába becsempészett Demszky Gábor társaságában jelentette be. A főpolgármester – némileg túlozva – nehezményezte, hogy a BKV-nál a bérköltségek aránya 10 év alatt közel 10 százalékponttal, 50 százalék közelébe emelkedett (lásd ábránkat). Ennek azonban nem annyira a bérek (mármint a felsővezetői jövedelmektől leszakadt dolgozói keresetek) gyors felfutása, mint inkább az eszközpótlás elmaradása az oka, amire évről évre alig emelkedő összeg jutott. Így a bérköltségek egészségtelenül magas aránya elsősorban a cég elégtelen finanszírozására vezethető viszsza, amit Demszky ugyancsak bírált, elsősorban a mindenkori kormányzatot, illetve a hibás fővárosi törvényt feltüntetve e bajok okaként.
A megállapodás után folytatódnak a tárgyalások az új kollektív szerződésről. Ezen a menedzsmentre nehezedő nyomás nem csökken, hiszen a kollektív szerződés tervezetét már korábban aláírt 12 szakszervezet igényei nem vágnak egybe a sztrájkolókéival. Az előbbiek például havi 6 ezer forint helyett 7 ezer forint értékű étkezési utalványt követeltek, és a bérfejlesztési moratóriumot sem fogadták el. Az utalvány összege körüli vita talán könnyebben elsimítható, a bérvita azonban nehezebb ügy, a havi 160 ezer forint alatti bruttó keresetűek nettója ugyanis most egyáltalán nem nőne. Ezek a nézeteltéresek azonban – legalábbis mostanság – nem vezethetnek újabb sztrájkig, nyugtatta meg a HVG-t Gulyás Attila, a metrósokat is tömörítő szakszervezeti szövetség vezetője.
SZABÓ GÁBOR
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Büszkén hirdeti magát Budapest legelőkelőbb éttermei közt a Nobu, az étterem alapvetés a világsztárok között is. Most betekintést kaptunk arról, hogy az alapító Nobuyuki Matsuhisa szellemében hogyan készül náluk a japán konyha egyik legegyszerűbb, mégis legelőkelőbb fogása, a szasimi.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.