A görög kereskedők szervezete felhívta tagjait, hogy csatlakozzanak a szerdai általános sztrájkhoz, amellyel a kormány megszorító intézkedései ellen tiltakoznának.

Az athéni kereskedők egyesülete azonban elhatárolta magát ettől a felhívástól, és az üzletek nagy része nyitva tart majd. Marigo sem akarja lehúzni a redőnyt, és nem zárja be az egyik athéni bevásárlóutcában lévő cipőboltját.

„Nem engedhetem meg magamnak, hogy elveszítsek egy munkanapot” – teszi hozzá a fiatal nő mosolyogva. „Az embereknek már így sincs pénzük vásárolni, a megszorító intézkedések pedig tovább csökkentik majd a vásárlóerőt. Sokan félnek, s így nem ez a legjobb pillanat a költekezésre" – folytatja Marigo.

A fogyasztás, amely Görögország növekedésének fő motorja volt a válság előtt, megtorpant. A vasárnap bejelentett újabb megszorító csomag pedig ezen nem fog segíteni: megszorítások lesznek a béreknél és a nyugdíjaknál, emellett tovább nő majd az áfa, ami az utóbbi 3 hónap alatt már így is 19-ről 23 százalékra emelkedett.

„Növelhetik az áfát ameddig akarják, ha az ember nem tud eladni semmit, akkor nem lesz miből szanálni az államkasszát” – mondja Georgiosz Mihail. A férfi negyven éve butiktulajdonos, boltjában a forgalom 50 százalékkal csökkent az utóbbi egy évben.

A kormány szerint a recesszió 2011-ig is eltarthat, s a következő évben csökkenni fognak az árak. A görögök viszont, akik megszokták az árcédulák sűrű cserélgetését, szkeptikusan reagálnak az árakkal kapcsolatos visszafogottság ígéretére.

A háztartások fogyasztása az euró bevezetése és a 2004-es olimpiai játékok után ugrott meg a hirtelen gazdasági növekedés hatására. S a válság ellenére a csőd szélén álló Görögország kávéházainak és éttermeinek teraszai zsúfoltak maradtak.

„Az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy jól élnek, de mindent hitelből fizetnek: a házat, az autót, a gyerekek iskoláztatását” – hangsúlyozza Jens Bastian, egy európai ügyekkel foglalkozó görög alapítvány közgazdásza. „A görögöknek most kell majd megtanulniuk, hogyan kell takarékoskodni és kevesebb pénzből élni.”

Georgiosz Mihail belátja, hogy az intézkedések elkerülhetetlenek. Ám kétli hatékonyságukat egy olyan országban, ahol az adókerülés nemzeti sport. „Senki sem akar addig fizetni, amíg nem biztos abban, hogy a pénze nem a kivételezettek zsebébe kerül majd” – figyelmeztet. A vezetők korruptsága a kereskedők másik kedvenc vesszőparipája.

„Növelik az adókat és csökkentik a béreket... mire jó ez?” – kérdezi Izidorosz Zografosz az athéni turistanegyedben, a Plakában álló kis boltjában, ahol bőrszandálokat árul. „Görögország igazi problémája az, hogy vezetőink már húsz éve hazudnak nekünk.”