Orbánék nagy dilemmája: átszabatja-e az IMF a bankadót?

Vasárnapig kiderül, hogy el tudja-e fogadtatni a befektetőkkel az Orbán-kormány az ez évre vállalt 3,8 százalékos államháztartási hiányt megalapozó 29 pontos intézkedéscsomagot, köztük a bankadót, amelyről csütörtökön tart végszavazást a parlament. A pénzintézetektől beszedendő 200 milliárdos különadó azonban nem csupán egy pont a több mint kéttucat között, hanem a kulcs ahhoz, hogy a kormány egyszerre csökkenthesse az adókat és a deficitcélhoz is tarthassa magát. Előbbit a Fidesz megígérte a választóknak, utóbbira pedig a nemzetközi szervezetek és a befektetők kényszerítik, akik a Kósa-beszéd és az azt kísérő hasonló kormányzati nyilatkozatok idején keményen megmutatták, hogy ezúttal nem engednek lazítást.

Bár az IMF a tárgyalások végéig nem nyilatkozik, és a kormány sem közölt részleteket, a kiszivárgott információk alapján a nemzetközi szervezet az ország méretéhez képest eltúlzottnak tartja a bankadó mértékét. A tárgyalásokon részt vevő Varga Mihály ugyanakkor a napokban úgy nyilatkozott, hogy azzal az IMF is tisztában van, hogy a 200 milliárdnak az idén be kell folynia ahhoz, hogy tartható legyen a hiánycél. Innen nézve viszont megdöbbentette az IMF képviselőit, hogy a kormány egy módosító javaslattal több – Fidesz-közeli üzletemberhez köthető – biztosítónak mentességet adott a bankadó alól.

Szakértők ugyanakkor nagy esélyt adnak annak, hogy a versenysemlegességet megkérdőjelező kivételek szemet szúrnak Brüsszelnek is, s tiltott állami támogatás miatt eljárás indulhat Magyarország ellen, s akár el is tilthatják hazánkat a mentességek alkalmazásától. Előzetes szakmai egyeztetés híján a minisztériumi apparátus utólag próbál meg gőzerővel elfogadható magyarázatot találni a kivételezésre.

A HVG.hu információi szerint az IMF-EU-küldöttségnek a nemzeti eszközkezelő ötlete sem tetszik, vagyis az, hogy az állam kivásárolja a rossz devizahiteleket, s ezzel visszaossza a beszedett bankadó egy részét. Szerintük ez csak ott indokolt, ahol bankcsődökkel fenyeget a bebukott adóssághalom, a magyar devizahitelesek szociális problémáit viszont kezelje máshogy a kormány. Ez új felállást jelentene a bankadó ellen eddig visszafogottan tiltakozó bankok számára, akik eddig abban reménykedtek, hogy a rossz adósságoktól való megszabadulással legalább kereshetnek valamennyit.

A bankoknak ebben a fázisban már nem osztott lapot a kormány, hiszen jelenleg – hivatalosan – nem tárgyal a Magyar Bankszövetséggel, mivel a legalapvetőbb kérdésben, a bankadó mértékében és hatásaiban nem sikerült megállapodniuk a korábbi tárgyalásokon. Az egyeztetéseknek bő egy hete szakadt végük, miután több nagy külföldi bank levélben kérte az IMF segítségét, érdekvédelmi szervezetük pedig a tárgyalások elhalasztását kérte, amíg az IMF-EU-delegáció állást nem foglal a témában.

Mindezt Matolcsy György a „tárgyalóasztaltól való felállásként” értelmezte, és a múlt pénteken bejelentette, hogy a kormány saját hatáskörében dönt a témáról, majd még aznap be is nyújtotta az erről szóló törvényjavaslatot a parlamentnek.  A nemzetgazdasági miniszter tárgyalási technikájával Orbán Viktor sem lehetett nagyon elégedett, mivel kedden bejelentette, hogy a jövőben Matolcsy György helyett Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Varga Mihály tárgyal majd a bankokkal.

A Bankszövetség még nem adta fel, hogy meggyőzze a kományt: a bankadó jelenlegi mértékének súlyos gazdasági következményei lesznek. Számításaik szerint a bankokra eső 120 milliárdos bankadó miatt a bankok tőkereje akár jelentősen – egyes számítások szerint 4-5 százalékponttal is – gyengülhet, ami forrásszerzési képességüket – ezen keresztül a hitelnyújtási képességüket is – rontja, így a lakosság és a kkv-szektor is nehezebben jut majd hitelhez, ami visszaüthet a gazdasági növekedésre is – hangsúlyozta Nyers Rezső, a Bankszövetség főtitkára.

Erdei Tamás, a szövetség elnöke a napokban az ATV-nek azt mondta, hogy a bankszektorban az eddigi elvonást is beleértve 40-50 milliárd forint volna különösebb veszélyek nélkül kigazdálkodható, ebben az esetben a magyar bankadó mértéke nem lógna ki a sorból Európában. Azt is felvetette: igazságtalan, hogy a különadó csak a pénzügyi szektorra vonatkozik, ugyanis más ágazatok is vannak, amelyeknek az átlagosnál magasabb a nyereségük.

Nem csak a bankok aggódnak. Az MNB monetáris tanácsa is tart attól, hogy a kormány által tervezett mértékű különadó csökkentheti a hazai bankrendszer tőkevonzó és hitelezési képességét, s ezzel rövid és hosszabb távon számottevő növekedési veszteséget okozhat. Az adó révén megvalósuló jövedelemelvonás gyengítheti a hazai bankszektor külső forrásgyűjtési képességét, és ezen keresztül a magyar gazdaság stabilitását – figyelmeztetett a testület. Hasonló aggályokat fogalmazott meg Ewald Nowotny, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja is, aki szerint a GDP-hez viszonyítva a tervezett bankadó aránytalanul magas. Szerinte egy ekkora adó nyilvánvalóan megnöveli a hitelfelvétel költségeit, és így végső soron hátráltatja a gazdasági növekedést.

A bankadó sorsa nem közömbös téma az ügyfelek számára sem. Bár Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója nemrég azt ígérte, hogy bankja nem fogja az ügyfelekre hárítani a különadót és a hitelezési aktivitást sem fogja majd vissza, a Költségvetési Tanács erről másképp vélekedik. A költségvetés készítésének folyamatát felügyelő független testület becslése szerint a bankadóból mintegy 80 milliárd forintot várhatóan meglévő ügyfélkörükre hárítanak át a pénzintézetek. A testület azt is valószínűsíti, hogy a lakossággal szembeni erős banki alkupozíció miatt az áthárított különadó legnagyobb része, mintegy 50 milliárd forint a lakosságot fogja terhelni.

A vasárnapig, de legkésőbb az EU-IMF-delegáció keddi hazautazásáig eldőlő kérdés az, hogy az Orbán-kormány enged-e bankadóterveiből, s ha igen, akkor mit áldoz be cserébe a másik 28 pontból. Egy biztos, ha nem sikerül dűlőre jutniuk a feleknek, gyengülhet a forint árfolyama, emelkedhet az állampapírok hozama, vagyis drágulhat az állam működésének finanszírozása, az újabb presztízsveszteségről már nem is beszélve.