Várhatóan 50 milliárd euró friss tőkére lesz szüksége a tíz legnagyobb német banknak, hogy teljesítse a Bázel III pénzügyi szabályozás szigorúbb tőkemegfelelési és likviditási előírásait – derült ki nemrég a Bundesbank számításaiból. A német központi bank szerint a helyi pénzintézeteknek ugyanakkor meg oldaniuk, hogy a hitelezés visszafogása nélkül megfeleljenek az új pénzügyi előírásoknak, mert az ártana a válságból bíztatóan talpra állt német gazdaságnak.

A német bankok közül elsőként a Deutsche Bank jelentette be, hogy részben a Bázel III szigorú tőkekövetelményei, részben pedig a Deutsche Postbank többségi részesedésének megszerzése érdekében 9,8 milliárd eurós tőkeemelést hajt végre. Mindez persze nyomást jelent a versenytársakra, legfőképp a Commerzbankra, amely a piaci pletykák szerint legalább ötmilliárd eurós részvénykibocsátást hajt végre még ősszel. A Financial Times szerint nehezebb helyzetben van Németország nyolc önálló tartományi bankja, amelyek gyakran alacsonyabb nyereséggel működnek.

Fékező összhatás

De mi a helyzet a magyarországi bankokkal? A szigorúbb szabályok betartásához egyes magyar bankoknak is tőke- és likviditási injekcióra lesz szüksége, ennek hiányában kénytelen lesz visszaszorítani a hitelezést – magyarázta a hvg.hu-nak Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző Központ alelnöke. Az intézet – még nem publikált – hatástanulmánya szerint a megfelelés teljesítéséhez időben időben elnyújtva az összes hitelállomány mintegy 4,5 százalékos csökkenésére lehet számítani 2013-tól. A magyar bankszektor 84 százalékát lefedő 13 bank megfelelését vizsgáló tanulmány szerint a hitelvolumen szűkülése várhatóan 1,92 százalékponttal csökkenti a hazai össztermék (GDP) növekedési potenciálját és 0,84 százalékponttal emeli a munkanélküliségi rátát.

Persze ez még a kedvezőbb forgatókönyv, hiszen a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság végül az eredetileg tervezettnél lazább kritériumokat és elnyújtott – 2013-tól 2019-ig terjedő lépcsőzetes – bevezetési időszakot fogadott el. Így nem „egy csapásként” érik a bankokat a szigorítások. A Bankárképző számításai szerint az egy ütemben való bevezetés lényegesen rosszabb forgatókönyvet eredményezett volna: a hitelvolumen 5,4 százalékkal, a GDP növekedési potenciálja 2,3 százalékponttal csökkent volna, a munkanélküliség pedig egy százalékponttal növekedett volna.

A Bázel III dióhéjban   A Bázel III-as megállapodást a 2007-ben kitört, súlyos recesszióvá szélesedett, bankok sorát megrendítő pénzügyi válság kényszerítette ki. A szigorított szabályok szerint a pénzintézeteknek az elsősorban részvényekből és eredménytartalékból képzett minimális tőketartalékot 2013-tól 2015-ig fokozatosan a kockázatos hiteleik összegének 4,5 százalékára kell emelniük az eddigi 2 százalékról. Az egyéb, a törzstőkéhez közel álló tőkeelemeket is tartalmazó Tier 1 tőkeminimuma ugyanezen időszakban, szintén fokozatosan, 4 százalékról 6 százalékra nő. Ehhez jön további 2,5 százalékos biztonsági puffer, amit 2016–2019 között kell feltölteniük. További 0–2,5 százalékos tartalék képzését a nemzeti hatóságok írhatják elő válság esetére, a megfelelő döntés megszületésével ezt is 2019-ig kell teljesíteni. A Bázel III-as szabályokat 20 vezető gazdasági hatalom csoportjának (G20) novemberi szöuli csúcsértekezletén véglegesítik.

Bankadótól sújtva

A Magyar Bankszövetség szerint a magyar bankok helyzetét megnehezíti, hogy a szabályok alkalmazására való felkészülési időszakra esik a bankadó bevezetése, miközben a nemzetközi elemzések szerint az új tőke bevonását tekintve a kisebb európai piacokon működő bankok eleve hátrányban vannak. A bankadót is a nagyobb hitelezési aktivitásból esetleg keletkező nyereségből kellene kigazdálkodniuk a bankoknak. A különadó így éppen a felhalmozásra lehetőséget adó eredményt vonja el a magyar bankoktól, amellyel megerősíthetnék a Bázel III előírásai alapján tőkehelyzetüket.

Más elemzők azonban nem tartják ennyire borúsnak a helyzetet. „A magyar bankszektornak nem jelent különösebb problémát az új pénzügyi szabályrendszernek való megfelelés, mivel a hazai bankok tőkehelyzete kielégítő” – mondta a hvg.hu-nak Kemény Gábor, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője. A szektor egészének átlagosan 10 százalék feletti a Tier 1-es mutatója. Ez persze nem jelenti, hogy egyes bankok számára nem okozhatnak gondot az új követelmények, különösen a kevésbé nyereségeseknél merülhetnek fel nehézségek, mivel a profit visszaforgatásával kevésbé tudnak javítani tőkehelyzetükön, miközben a banki különadó is rontani fogja eredményességüket – magyarázza az elemző. De ez is csupán néhány bankot érinthet, a többség tőkemegfelelésével nem lesz probléma. Még akkor sem, amikor 2016-tól elkezdik bevezetni az úgynevezett tőkevédelmi tartalékot, amely 2019-ig nulláról 2,5 százalékra emelkedik, ami a 6 százalékos Tier 1-es rátával együtt már 8,5 százalékot jelent – teszi hozzá Kemény Gábor.

[[ Oldaltörés (Magabiztos nagyok) ]]

Az OTP Bank ma is biztonsággal megfelel az új követelményeknek, pedig azokat csak 2013 és 2019 között kell majd fokozatosan teljesíteni – válaszolta a pénzintézet a hvg.hu kérdésére. Az OTP-csoport szavatoló tőkéje 2010 első félévének végén 1 312 milliárd forint volt, az előzetes, becsült (hitelezési, piaci és működési kockázatokat is figyelembe vevő) korrigált mérlegfőösszeg pedig 7 590 milliárd forint. A tőkemegfelelési mutató értéke 17,3 százalék volt, ezen belül az alapvető tőke (Tier1) nagysága 13 százalék volt. A bank kiemelkedően magas és biztonságos tőkepozícióját jelzi, hogy az uniós bankfelügyelet (CEBS) stressztesztje alapján az OTP Csoport 2011-re prognosztizált 16,2 százalékos Tier1 mutatója a vizsgált 91 bank között a második legjobb.Hasonlóan optimistán nyilatkozott a Budapest Bank is. Az új bázeli előírások 2013-as bevezetéséig a Budapest Banknak előreláthatóan nincs szüksége külső tőkebevonásra, hiszen már jelenlegi struktúrájával is teljesíteni tudja az előírt tőkeszintet. Az új likviditási követelményeknek megfelelően vélhetően a szabályrendszer bevezetése befolyással lesz a bankok forrásszerzési stratégiájára, de ez nincs kihatással a jelenlegi működésre.

Minimális biztonság

Az persze más kérdés, hogy mennyire lehet hinni a bankok kimutatásainak a tőkehelyzetükkel kapcsolatban – mondja Kemény Gábor. Az elemző szerint a következő években bevezetni tervezett minimumoknál sok esetben szigorúbbakra volna szükség, mert válságban, stresszes helyzetben a bankok tőkeereje hirtelen nagymértékben gyengülhet. A tőke jobb évekbeli felhalmozását szolgálná a kontraciklikus tartalék, erről azonban az új tervezet kevés konkrétumot árul el. A többlet tőke tartása különösen indokolt a magyar bankok esetében, mert a devizahitelek magas szintje miatt a forint – elsősorban a svájci frankkal szembeni – tartós gyengülése esetén jelentősen romolhat a magyar bankok tőkehelyzete.

A Bázel III-as szabályoknál jóval komolyabb hatása lesz a magyar bankok tevékenységére és az ügyfelekre a bankadónak és – elfogadása esetén – a kormány lakáshitelesek megsegítését célzó nyolc pontos tervének – hangsúlyozza Kemény Gábor. A bankadót részben nyilván megpróbálják majd az ügyfelekre hárítani a bankok, de erre túl nagy terük nem lesz az ügyfelek teherbíró képességének határai és az amúgy is romló hitelportfoliójuk miatt. A lakáshiteleseket segítő csomagról egyelőre keveset lehet tudni, de félő, hogy az a pont, amely szerint a bankok csak az ingatlan piaci értékének 100 százalékát követelhetik az ügyfelektől – a kilakoltatási moratóriummal együtt – jelentősen megnehezíti a fedezetek érvényesítését, ezáltal tovább rontja majd a fizetési fegyelmet, és így a bankok hitelportfólióját.