A pozitív adóslista csökkenthetné a hiteltermékek árait

A Budapesti Corvinus Egyetem Fogyasztók a hitelpiacon címmel rendezett konferenciáján Király Júlia, az MNB alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a piacösztönző, rugalmas szabályozórendszerhez hosszú idő kell. Most azonban kényszerűen kell lépni, "légkalapáccsal" folyik a finomszabályozás, ezért a mostani intézkedéseket később finomítani kell − mondta. Megerősítette: az MNB korábbi vezetése is figyelmeztetett már a devizahitelezés kockázataira, sőt korlátozására is terjesztettek elő javaslatot, ám ezt a politika "lesöpörte".

Király Júlia hiányolta a versenyt termékek árazásában és sürgette az évek óta várt pozitív adóslista megalkotását. Egyben fájlalta, hogy a PSZÁF, noha eddig támogatta bevezetését, most kihátrált a támogatók közül.

Harmati László, az FHB vezérigazgató-helyettese szerint azonban érvényesült a verseny a hitelek árazásánál. Úgy vélte nem lehet nem versenyképes az az ár, amelyet 50 hitelintézet kínál. Ezzel a megjegyzésével azonban sem Király Júlia, se Kováts Surd, a GVH Pénzügyi Szolgáltatások Irodájának vezetője nem értett egyet. Harmati László szerint a hitelek árazásánál a várható vesztességet is figyelembe kell venni, ám a fogyasztók "ismeretlenek" a hitelintézetek számára: nincs pozitív adóslista és nagy az aránya az eltitkolt jövedelmeknek is. Ezért és az országkockázati felár miatt magasabbak a marzsok, mint például Ausztriában.

Az átláthatóságot ért kritikára Harmati László azzal válaszolt, hogy a THM bevezetésével átlátható termékeket kínált az FHB, ám a fogyasztókat nem ez, csakis az első törlesztőrészletek nagysága befolyásolta a döntésében.

Kováts Surd szerint egy jól működő piacon akár az első törlesztőrészletek is szolgálhatnák az összehasonlítás alapját, de tájékoztatást nyújthatna egy megfelelően képzett THM-mutató is. Megjegyezte azonban, hogy a mostani nem az. Kováts Surd szerint a szabályozás mindig lépéshátrányban van, csak követni tudja a piaci viszonyokat, mint mondta: ezért sem egyszerű reagálni most.

Király Júliával egyetértve Kováts Surd magasnak tartotta a magyarországi banki marzsokat és úgy vélte lehet, hogy a piac méretéhez képest nem optimális, túl sok a 40-50 hitelintézet. Hangsúlyozta azt is, hogy a piaci szereplők száma önmagában nem garantálja a versenyt. A kamatfelár Magyarországon az EU országaihoz képest ötszörös, de a visegrádi országokhoz képest is kétszeres − mondta. Ez utóbbit Kováts Surd szerint különösen nehéz megindokolni. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: nem szabad megkérdőjelezni a hitelintézetek árazási szabadságát: ha a piac jól működik és átlátható, akkor meg kell, hogy jelenjen olyan szereplő, amelynek kevesebbért is megéri. Ehhez elsősorban kiszámítható szabályozási környezetre van szükség − hívta fel a figyelmet.