szerző:
hvg.hu

Mind a Költségvetési Tanács (KT), mind az Állami Számvevőszék (ÁSZ) bírálta friss jelentésében a 2011-es költségvetés tervezetét, mert az nem eléggé átlátható, ráadásul a kijelölt hiánycélt nem a megfelelő szerkezetben éri el. Lehet, hogy a nyugdíjpénztárak százmilliárdjait feleslegesen költik el, mert a büdzsé tervezett keretei között a fenntartható gazdasági növekedés nem alapozható meg?

A 2011-es büdzsé tervezetének bemutatása óta sok kritikát kapott, ami a felfokozott várakozásnak is köszönhető, hiszen az új kormány sajátos gazdasági kísérletbe kezdett azzal, hogy növekedési politikát hirdetett meg a válság hatásainak leküzdésére a szokásos eljárás, a takarékosság útján történő egyensúlyteremtés helyett. Ennek megfelelően elsősorban az adócsökkentést és a gazdaságélénkítést helyezte a gazdaságpolitika középpontjába. Eddig csak szóban kellett meggyőzőnek lenniük nézeteik ismertetése és elfogadtatása érdekében. De a költségvetést már nem a szavak uralják, itt már valóban kiderül, hogy ki, mire és mennyi állami pénzt költhet, s az is, hogy ez a pénz honnan származik.

A bírálatok javarésze a mindenre kiterjedő gondosságot, átláthatóságot és átütőerőt hiányolta. Talán az ismert közgazdász, korábbi szocialista pénzügyminiszter Békesi László véleménye foglalja össze legjobban az aggályokat: A jövő évi büdzsé tervezetének egyetlen eleme sem tartható fenn, visszafogja a gazdaság növekedését többek között azzal, hogy a gazdaság húzóágazataira hatalmas extraadókat vet ki, az adóváltozásokkal a nagy jövedelmű nagycsaládosoknak kedvez, szerkezeti reformokról pedig szó sincs benne.

Domokos László, az ÁSZ elnöke átadja a bírálatot Kövér László házelnöknek. Hiányzik az alátámasztás
©

Egy ellenzéki gondolkodó, vagy a magánemberként, független elemzőként megnyilvánuló szakértők kifogásai ugyan még elintézhetők azzal, hogy ismertek az érveik és azt is tudják, miért hangoztatják őket, de a büdzsé alkotói máshogyan gondolják. A Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék kritikája azonban már nem intézhető el ennyivel. Véleményük valószínűleg további tápot ad a büdzsé kritikus vitatásának, ami akár változásokat is kikényszeríthet a tervezetben. De melyek voltak a KT és az ÁSZ kritikájának legfontosabb pontjai?

A KT szerint a benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslat nem mutatja be kellő részletességgel, hogy a kormány makrogazdasági feltételezéseiből hogyan vezethetők le a költségvetési tervszámok; ami jelentősen korlátozza az átláthatóságot. Más metszetben a büdzsé túlköltekező, a bevételi oldalát viszont alultervezték, az egész nem felel meg a makrogazdasági pályának, ami előre vetíti, hogy a későbbiekben jelentős kiigazításra lehet szükség.

Az ÁSZ más módon, de ugyanezt hangsúlyozza: nem kielégítő a jövő évi költségvetés indoklása, mivel számadatok, magyarázatok, érdemi kifejtések, idősorok, összegző kimutatások hiányoznak belőle, például az áttekinthetőséget, a döntések megalapozását segítő összegző kimutatás.

A KT szerint egyértelművé vált, hogy a költségvetés makrogazdasági feltételezései nincsenek teljesen összhangban a költségvetési tervszámokkal. Ez különösen a közszféra bérkiadásaira érvényes, mivel a törvényi melléklet alapján a központi alrendszerre adódó bérköltség nem mutatja azt a csökkenést, amely a makrogazdasági pályából következne.

Ezzel együtt a tanács úgy véli: idén az államháztartás hiánya 3,7 százalék, jövőre pedig 2,4 százalék lesz az uniós normák szerint, ami mindkét esetben alatta marad a kormány várakozásainak. A törvényjavaslat ismeretében a Költségvetési Tanács azt valószínűsíti, hogy az államháztartási pénzforgalmi egyenlege a GDP-hez mérten ebben az évben 3,8 százalék, jövőre 2,3 százalék lesz.  Mindeközben a GDP idén 0,9 százalékkal, jövőre 2,8 százalékkal bővül a KT várakozási szerint.

[[ Oldaltörés (2. oldal: Pénzügyi és fenntarthatósági kockázatok) ]]

A KT szerint a külső konjunktúra törékenységére továbbra is kockázatot jelent. A gazdasági növekedésben a belső kereslet szerepe erősödik, mert a pénzügyi óvatosságból való megtakarítások mérséklődésével a lakossági fogyasztás bővülni kezd. Az adócsökkentés is hatással lesz erre, de a reáljövedelem növekményének csak egy része megy fogyasztásra, a többi a megtakarításokat, illetve hiteltörlesztéseket emeli. A vállalati szektor beruházásai is erőteljes növekedést mutatnának, ha nem jelentkezne a bevezetett ágazati különadók beruházás-késleltető hatása. A gazdaság növekedése végül is az idei 0,9 százalékról középtávon 3 százalék körüli szintre gyorsulhat.

©

A KT szerint az úgynevezett belső tételekre vonatkozó egyenlegkövetelmény teljesül a költségvetési törvényjavaslat szerint, aminek oka, hogy a javaslat 529 milliárd forintnyi belső bevétellel számol a magánnyugdíjpénztári tagoknak az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépésével összefüggésben. E nélkül a tétel nélkül a jövő évi költségvetés a követelménynél mintegy 290 milliárd forinttal kedvezőtlenebb belső egyenleget mutatna. Ezt, ha lefordítjuk közérthetőbb kifejezésekre, azt jelenti, hogy a hiány a nyugdíjpénztári pénzek nélkül nem 3, hanem akár 6 százalék is lehetne.

Az ÁSZ szerint a fentebb már említettek mellett kifogásolja, hogy a törvényjavaslat benyújtásának időpontjában az előirányzatokat megalapozó egyes jogszabályok – ahogy ez évek óta visszatérően problémát okoz – még nem voltak hatályosak. A dokumentumban a költségvetési évet követő 3 év várható előirányzatai nem szerepelnek és az idei várható adatok sem jelennek meg. A számvevők kritizálják, hogy több adóbevételi előirányzatnál hiányoznak a részletes számítások, nem számszerűsítik a tervezett bevételeket meghatározó tényezőket, azok hatásait és nem ismertetik a prognózisok feltételrendszerét.

Az ÁSZ a társadalombiztosítás pénzügyi kockázataira külön is felhívja a figyelmet. A járulékbevételek változása a GDP, a bruttókeresettömeg, valamint a foglalkoztatotti létszám és bér alakulásától függ, míg a nyugdíjkiadásokat a GDP, a nettó átlagkereset és a fogyasztói árindex határozza meg. Ez az eltérés önmagában is kockázatokat hordoz. Ezt tetézi, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe történő visszalépésének üteme bizonytalan. Továbbá az Egészségbiztosítási Alap várhatóan deficites lesz, hiszen 2009. óta tartósan és jelentős mértékben nincs egyensúlyban, azaz a hiányt a központi költségvetésnek kell kiegyenlítenie.

Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke egy nemrégiben adott interjúban lényegileg ugyan ezt mondta. Szerinte rövid és középtávon a magánnyugdíjpénztári befizetések átcsatornázása javítja a kimutatott költségvetési egyenleget és részben könnyíti a finanszírozást. Lehet, hogy az unió megengedi a bevétel figyelembevételét a maastrichti hiány számításakor. Ezzel együtt azonban az a fontos, hogy az átalakulás után az új nyugdíjrendszer és az egész költségvetési politika mennyiben lesz átláthatóbb, mennyiben lesz fenntarthatóbb, mint a mostani. Ám a jelenlegi felosztó-kirovó rendszernek, vagyis a tb-nyugdíjrendszernek nem erőssége az átláthatóság. A KT elnöke szerint fontos szempont a fenntarthatóság is: a tőkésített rendszerben nincs garantált nyugdíjjáradék, vagyis az mindig fenntartható- nem úgy a felosztó-kirovó rendszer a garantált nyugdíjaival, főként egy öregedő társadalomban. Az állami nyugdíjrendszerben a járadékok garantáltak, mi több nőttek az elmúlt években, elég csak a 13. havi nyugdíjra utalni. Ha nem reformáljuk meg az állami nyugdíjrendszert, akkor a kiadások egyre kisebb részét lehet majd a járulékbevételekből fedezni, egyre nagyobb részt kell az állam egyéb adóbevételeiből finanszírozni, kiszorítva egyéb kiadásokat vagy magasan tartva az áfa-, szja- és egyéb adókulcsokat. Ezek rontják a versenyképességet, lassítják a növekedést és súlyosbítják a fenntarthatósági problémákat – fejtette ki Kopits György.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Gazdaság

Magánnyugdíjpénztárak: ezek az érvek söprik a büdzsébe a pénzt

A magánnyugdíjpénztárak megcsapolását a kormánypárti politikusok azzal indokolták, hogy működésük drága, kevés a hozamuk, s csak a pénztárak menedzsmentje jár jól a jelenlegi rendszerben. Az érvelés sántítani látszik, de legalábbis homályos. A pénzre azonban, amelyet ezekkel az érvekkel szabadítanak fel, a büdzsének nélkülözhetetlen szüksége van.

MTI Gazdaság

Londoni elemzők a magyar költségvetésről

A jövő évi költségvetési tervezetben szereplő - főleg a nyugdíjrendszert érintő - intézkedések révén jelentősen csökkenhet a magyar államadósság-ráta - vélekedtek keddi értékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, akik ugyanakkor hosszabb távon megnövekedett finanszírozási kockázatokat is látnak.

MTI Itthon

A helyi önkormányzatok jövőre 3 100 milliárd forinttal gazdálkodhatnak

A helyi önkormányzatok - beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is - 2011-ben hitelforrások nélkül több mint 3 100 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ehhez a központi költségvetés - állami támogatás és átengedett személyi jövedelemadó révén - mintegy 1 130 milliárd forintot biztosít, amely a 2010. évi korrigált előirányzat 104,5 százaléka.

Novák Zoltán Vélemény

Novák Zoltán: Kényszerpályán a kormány

Az Alkotmánybíróság jogkörének megkurtítása a kormány számára nem elvi kérdés, nem a közvélemény tesztelése, nem is erődemonstráció, hanem vegytiszta pragmatikus lépés, egy megelőző manőver, amellyel a jövő évi költségvetés összeomlását igyekszik megelőzni. Ez a történet nem a 98%-os büntetőadóról (és a mögötte álló egymilliárdos tételről szól), hanem a válságadók és a magánnyugdíj-befizetések sorsáról. Ha ugyanis az Alkotmánybíróság elmeszelné a válságadókat és a magánnyugdíj-befizetések átirányítását, az több száz milliárdos lyukat ütne a jövő évi költségvetésen, és úgy dőlne össze az új gazdaságpolitikai szisztéma, mint a kártyavár -- véli Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.

Megalázták a választók az MSZP-s polgármesterjelöltet Mohácson

Megalázták a választók az MSZP-s polgármesterjelöltet Mohácson

Már három halálos áldozata van a Kaliforniában pusztító tűzvésznek

Már három halálos áldozata van a Kaliforniában pusztító tűzvésznek

Mindig inkognitó módban böngészne? Ezt tegye

Mindig inkognitó módban böngészne? Ezt tegye

"A legkárosabb, legártalmasabb, legszörnyűbb kormány ez"

"A legkárosabb, legártalmasabb, legszörnyűbb kormány ez"

Lázár: Vásárhelyen lezárult egy korszak

Lázár: Vásárhelyen lezárult egy korszak

Ekkora tököt még nem látott Kalifornia

Ekkora tököt még nem látott Kalifornia