A történtekért a forint kedvezőtlen árfolyammozgása okolható. Az MNB adatai szerint az első három negyedévben kihelyezett mindössze 65 milliárdból 57 milliárdot képviseltek a jelzálogalapú kölcsönök. Nyár óta ugyanakkor – részben a szigorodó jogszabályi környezet miatt – mind a fogyasztási, mind a lakáshiteleknél a nullához konvergál a frankalapú kihelyezés, vagyis az állománynak – a törlesztések miatt – fokozatosan mérséklődnie kellene. A lakosság kezén lévő 4539 milliárd forintnyi frankhitel éppen 3 százalékkal emelkedett az elmúlt egy év alatt. Öröm az ürömben, hogy a teljes lakossági hitelállományon belül a frankhitelek aránya a korábbi 60 feletti értékről 54,3 százalékra mérséklődött.

A várható devizapiaci fejlemények viszont egyáltalán nem kedveznek a helyzet konszolidálódásának. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a ma reggeli igen magas, 215 forint körüli árszínvonal megmaradhat, vagy tovább emelkedhet. Hosszabb távra visszatekintve kifejezetten riasztó a kép, hiszen a 2007-es 153 forintos és a 2008-as 159 forintos átlagárfolyammal szemben az adósoknak tavaly már 185 forintos átlaggal kellet szembenézniük, az idén pedig már a 200 forint feletti átlag sem elképzelhetetlen. Ha az ír válság miatt a frank menekülődeviza szerepe megerősödik, akkor az alpesi valuta megerősödik az euróval szemben is, ami hatással lehet a forint pozícióira is – írja a Világgazdaság.