Simor András példaként hozta a lengyelek 2,5 százalékos, a csehek 2,0 százalékos és a románok 2,5 százalékra mérsékelt inflációs célját. „Egyre több érv szól amellett, hogy a jövő év közepén, amikor a 2013-től érvényes inflációs célról kell dönteni, a mai, 3,0 százalékos célnál alacsonyabb szintet célozzunk meg. Ez összhangban lenne azzal is, hogy az euró bevezetés előfeltételeként szabott maastrichti kritériumok teljesítése is alacsonyabb inflációs szint elérését és fenntartását teszi szükségessé” – jelentette ki.

A még csak elindult gazdasági növekedés közepette a monetáris tanács számára nehéz döntésnek nevezte Simor András a novemberi kamatemelést. „Meggyőződésem, hogy időben felvállalt nehéz döntések szükségesek ahhoz, hogy jobban működő pénzügyi közvetítőrendszer, és a növekedést valóban támogató gazdasági környezet alakuljon ki Magyarországon” – fogalmazott a jegybank elnöke. Azt is hangsúlyozta: Magyarországnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a magyar gazdaságpolitika fenntarthatóságát ne lehessen megkérdőjelezni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy átmeneti mérséklődés után ismét emelkedő pályára állt az infláció annak ellenére, hogy a belföldi kereslet élénkülése éppen csak megindult, az év végére 4,0 százalék feletti infláció várható. Az áremelkedés hátterében kínálati sokkok állnak, az élelmiszerek és a kőolaj árának folyamatos emelkedése, ami a költségek növekedésén keresztül ismét az infláció tartós emelkedéséhez vezethet – hangsúlyozta előadásában Simor András.

Ebben a helyzetben  a jegybank azért emelt kamatot – 25 bázisponttal 5,50 százalékra –, hogy világos üzenetet küldjön minden ár- és bérmegállapító döntéshozó számára – jelezte az MNB elnöke. Hozzátette: az MNB bízik abban, hogy a novemberi kamatlépés  megmutatja a jegybank elkötelezettségét az alacsony  infláció megőrzése mellett, sikerül koordinálni a gazdasági szereplők árazási és bérezési döntéseit, horgonyozni az inflációs várakozásokat. A még törékeny konjunkturális helyzetben ez azért is elengedhetetlen, mert visszafogott ár- és béremeléseknek kulcsszerepe van a versenyképesség megőrzésében és a gazdaság növekedési pályára állításában – fűzte hozzá.

A jegybank elnöke úgy látja, hogy Magyarországon az euró bevezetése  növelné a vállalatok üzleti környezetének kiszámíthatóságát. Az euró bevezetése  megszüntetné az árfolyamkockázatot, csökkentené a  reálkamatot és nagyobb monetáris stabilitást teremtene.