Éleződik a válsághelyzet az eurórégióban

Az eurózóna fiskálisan gyenge helyzetű peremországaiban felhalmozott adósságok továbbgörgetése 2011 tavaszára újabb válsághelyzettel fenyeget. Simon Johnson, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábbi vezető közgazdásza szerint a jövő évi válság már most jól körvonalazódik: az adósságban úszó országok következő törlesztései márciusban esedékesek. A Portugália, Írország, Görögország és Spanyolország kormányainak költekezését lelkesen finanszírozó bankok komoly ekkorra újabb válsághelyzetben találhatják magukat, hiszen az eurórégió politikai vezetőinek összefogása nélkül helyzetük nem megoldható.

Johnson szerint az EU-nak a következő döntéseket kell - minél sürgősebben - meghoznia annak érdekében, hogy a válság éleződését elkerülje: még szorosabbra kell fűzni a fiskális együttműködést, az ECB-nek még intenzívebben kell fellépnie a PIGS-országok kötvénypiacain, illetve egy, vagy akár több országot is ki kell majd utasítani az eurózónából.

A közgazdász szerint Angela Merkel német kancellár idővel engedni fog a nyomásnak, és feladja a német ellenzék által "un-européernek" tartott álláspontját. A fiskális unió létrejöttére Johnson maga sem számít, ám úgy véli, ez kiváltható egy olyan rendszerrel, ahol a tagországok a jelenleginél nagyobb felelősséget vállalnak egymás adósságainak rendezésében. Ebben persze Németországra hárul majd a legnagyobb szerep, így nem véletlen, ha Merkel minden eszközzel a közös európai kötvénykibocsátások ellen ágál, hiszen saját országának példásan rendezett költségvetését veszélyezteti az eurózóna renitensei miatt. E nélkül azonban 60 év politikai és gazdasági együttműködésének eredményét hajthatná a kukába.

Az Európai Központi Bank (ECB) élére jövőre várhatóan Axel Weber, a Bundesbank elnöke kerül majd, aki mindeddig kézzel-lábbal tiltakozott a peremországok adósságainak ECB által asszisztált átütemezése ellen. Johnson szerint a német monetáris szakembernek mégsem lesz más választása, mint feladni elveit, és elődjénél is markánsabban fellépni a portugál, ír, görög és spanyol állampapírpiacon, oly módon, hogy közben az országok bedőlése ellen spekulálókat is komolyan megbünteti.

Az IMF volt szakértője szerint Görögország lehet az első igazi áldozata az eurózóna átrendezésének. A közgazdász szerint a görögök képtelenek lesznek időben törleszteni adósságukat, így elveszítik az EU által vállalt garanciákat és az ECB védelmét is. Görögországból egy Montenegró-típusú állam válhat Johnson szerint, amely ugyan továbbra is eurót használ majd, ám nem fér hozzá az ECB nyújtotta hitelekhez. A szakember szerint Portugália ugyanilyen könnyen áldozatul eshet, és akár az íreket is kiutasítják majd, de Spanyolország és Olaszország várhatóan megmenekül, annak ellenére, hogy egyik ország sem fog az IMF-hez fordulni segítségért, hiszen ezzel hosszú távon is megbélyegezné magát.

Az IMF szerepvállalása az eurózóna megmentésében elenyésző lesz Johnson szerint, a valutaúnió megmentése a tagországok kezében van. A Nemzetközi Valutaalap csak arra jó, hogy kis és rendkívül szorult helyzetben lévő országoknak nyújtson hitelt – írja Johnson a New York Times-ban közölt írásában –, ahhoz azonban, hogy egy Olasz- vagy Spanyolország méretű gazdaságon is érdemben segítsen sem megfelelő erőforrásai, sem legitimációja nincs.