A szabadalmak számának mindeddig példátlan mértékű megugrása akár a kilábalást kísérő innovációs robbanás velejárója is lehet. Az amerikai szabadalmi hivatal kritikusai azonban úgy vélik, a sokasodó engedélykérések hátterében nem a kutatás-fejlesztés fellendülése, hanem a piacvezetők közti szabadalmi háború elmérgesedése áll.

A legnagyobb találmánygyárak

Az IBM 2010-ben 5896 találmányára kért jogvédelmet - többek között a földrengések megfigyelését és előrejelzését segítő technológiájára, illetve az elektromos jelek helyett fényimpulzussal kommunikáló chipek működését segítő eszközökre is. A szabadalmak egy része soha nem lesz kiaknázva, bár szinte minden kutatást ilyen céllal kezdünk - ismerték be az IBM-nél a Bloomberg kérdésére, elárulva azt is, hogy évi 6 milliárd dollárt költenek kutatás-fejlesztésre, szellemi tulajdonjogok licencéből származó éves bevételük pedig 1 milliárd dollár.

A sorban második legtöbb szabadalmat jegyző cég 2010-ben a világ második legnagyobb mobiltelefon-gyártója, a Samsung volt 4551 találmánnyal. Harmadik a Microsoft 3094 szabadalommal. Ezek többsége a felhőszámítási rendszerekre vonatkozik - a Microsoft ezen a  téren próbálja a Windows további terjeszkedését biztosítani. Az irodai elektronikai piac egyik legnagyobb szereplője, a Canon tavaly 2552 szabadalmat jegyzett az USA-ban, ezzel negyedik lett a Panasonic előtt.

Szabadalmi állóháború

A top10 második felét is a technológiai cégek adják. A 10 legtöbb amerikai szabadalmat jegyző cég közül hat Ázsiában székel - négy japán, és két dél-koreai. A Reutersnek nyilatkozó megfigyelők szerint ezek a társaságok az idén is leginkább meglévő technológiáik minél szélesebb körű védelmével lesznek elfoglalva, hogy a vetélytársak által indított szabadalmi perekből kedvezően jöjjenek ki.

A CNET beszámolója szerint a szabadalmi háború most a mobilpiacon dúl a leghevesebben - nem véletlen, hogy a legnagyobb mértékben épp a Samsungnál nőtt a szabadalmi engedélyek száma, valamint, hogy a világpiacot uraló Nokia által indított perektől hangosak a bíróságok az Egyesült Királyságban, Németországban és Hollandiában is.

Az USA szabadalmi rendszere az eredetiséget csak nyomokban tartalmazó ötletekre is védelmet kínál, ezzel teret enged a szabadalmi állóháborúnak. Pedig a fellendülést sokkal inkább segítené az együttműködés és a valódi terjeszkedés, mint a bírósági pereskedés - figyelmeztetnek a Reuters által megkérdezett szakértők. A piaci befolyásukat féltő behemótok egyre gyakrabban a bíróságokra támaszkodnak, hogy sarokba szorítsák riválisaikat, ahelyett hogy a nyílt piacon tennék ezt.

Nem csoda, hogy a technológiai cégek a legalapvetőbb újításokat is találmányként szeretnék feltüntetni, s a lehető legtöbb szabadalmi engedélyt megszerezni, hogy a perlekedő társaikat leszereljék. Valódi kutatás-fejlesztési tevékenység híján azonban a sok találmánygyár csalódást kelthet. A Rutersnek nyilatkozó szakértők úgy vélik, a japán elektronikai cégek konszolidáció nélkül további piacvesztést szenvedhetnek el a dél-koreaiakkal szemben, elsősorban a lapostévék piacán. A Sony és a Sharp, vagy a Sony és a Hitachi összeolvadása könnyen kényszerű realitássá válhat - állítják a megfigyelők, s példaként az amerikai piac átlakulását hozzák fel: az Oracle és a Sun egyesülését, illetve a HP és a 3Com összeolvadását.