Clemens Fuest professzor, az oxfordi egyetem tanára és a német pénzügyminisztériumban működő tudományos tanács tagja kifejtette: a mentőcsomag mögött nem likviditási válság húzódik meg. "Nem arról van itt szó, hogy néhány európai országot átmenetileg friss hitelekhez kell juttatni, és attól majd kvázi maguktól talpra állnak."

"Nem az a probléma, hogy nem volna elég hitel Görögország vagy Írország számára. A probléma az, hogy ezek az országok olyan mértékben eladósodtak, hogy valószínűleg nem tudják visszafizetni a fölvett hiteleket. Arról van tehát szó, hogy vagy valakinek segítenie kell ezeken az országokon, vagy pedig el kell engedni az adósságokat. Vagyis a hitelezők lemondhatnak követeléseik egy részéről. Ezzel a valós lehetőséggel pedig még nem igazán nézett szembe az európai politika" - hangoztatta Fuest.

Szerinte Brüsszelben úgy tesznek, mintha újabb hitelekkel meg lehetne menteni a helyzetet, ám ezt aggályosnak tartja. "Ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy az eladósodott államok továbbra is a mentőcsomagra bízzák magukat, és adósságaik tovább növekednek, miközben igazából senki sem tudja, hogyan fogják törleszteni a hiteleket. Az érintett országok egyúttal kemény takarékossági programokat foganatosítanak, ami erősen fékezi a gazdasági növekedésüket, tovább nehezítve a helyzetet. Ugyan ki fog beruházni egy ilyen országban, ahol abszolút nem világos, mi történik az adósságokkal?" - tette föl a kérdést a német szakértő.

Személy szerint nem igazán hisz abban, hogy például Görögország képes lesz önerőből visszafizetni az adósságait. Így fölmerül a kérdés: ki fogja állni a számlát? "Vajon más országok fognak-e Athén helyett fizetni, vagy pedig magánhitelezőket is bevonnak ebbe? Ha az utóbbitól eltekintenek, akkor fölmerül az a probléma, hogy a német, az osztrák vagy a holland adófizetőknek kell magukra vállalniuk a görög stb. adósságok visszafizetését. Ez egyrészt abszolút igazságtalan. Ezek az eladósodott országok a lehetőségeiken felül költekeztek. Akkor pedig miért a közép-európai adófizetők viseljék ennek a terheit? Másrészt egy ilyen megoldás gazdasági következményekkel is járna. A fenti országokban nagyon sok tőkét ruháztak be könnyelműen. Ha most a károkat kvázi az adófizetők terhére átvállalják más államok, akkor az felhívásként hatna: csak így tovább!"

Fuest szerint ezért inkább arra kellene törekedni, hogy a magánhitelezők is, akik beruházásokat eszközöltek Írországban, Görögországban, részt vállaljanak a szanálás költségeiből.

"Ez azonban nehéznek ígérkezik. Nagyon oda kell figyelni arra, nehogy újabb Lehmann-forgatókönyv alakuljon ki. Ezért attól tartok, hogy az európai kormányok még sokáig vissza fognak riadni egy ilyen beavatkozástól. Inkább azt mondják majd: na jó, tovább próbálkozunk a mentőcsomaggal egy vagy két évig, esetleg kibővítjük azt, míg végül a görög államadósság eléri a GDP 180 százalékát vagy még többet: ez nem volna jó" – hangoztatta a Deutschlandfunk rádióban Clemens Fuest német professzor