A kutatás eredményét ismertető sajtóközlemény szerint a pénzügyi válság, valamint a közelmúlt gazdasági eseményei tudatosabbá tették a lakosságot a pénzügyek terén, ez különösen igaz a társadalom fiatalabb tagjaira. A fiatalok és a többi generáció megtakarítási szokásai, valamint céljai között ugyan jelentős eltérések vannak, a nyugdíj és az időskori anyagi biztonság, valamint az öngondoskodás azonban minden korosztálynál kulcsszerepet játszik, amikor a pénzügyi kultúra kerül szóba.

A különböző generációkba tartozó, megtakarítással rendelkező résztvevők bevonásával készült kutatás tapasztalatai ugyanakkor rámutattak: a hosszú távú megtakarítás gondolatát ritkán követik konkrét tettek. Pályakezdőként ugyanis lényegesen nehezebb takarékoskodni, mint 30 éves kor felett, amikor már elég magas a jövedelem ahhoz, hogy legyen miből félretenni. Így ők a bankbetéteket, a rövidebb távú befektetéseket, a befektetési alapokat valamint az értékpapírszámlákat preferálják. A fiatalok pénzügyi tudatosságát Törőcsik Mária, a kutatás vezetője, a Pécsi Tudományegyetem professzora szerint jól mutatja az a tény is, ahogyan a pénzügyi kultúra fogalmáról vélekednek. 

"A fiatalok a fókuszcsoportos kutatás során azzal magyarázták a pénzügyi kultúra fogalmát, hogy az emberek nem bízzák magukat az államra, hanem saját maguk tervezik meg pénzügyeiket. Szerintük a kultúra önállóságot takar. Kialakulásában nagy szerepet játszik a neveltetés és a családi háttér. Ezzel szemben az idősebb generációk a pénzügyi kultúrát a pénzzel való megfelelő bánásmóddal azonosítják" - mutatott rá Törőcsik Mária.     

A közép valamint idős generáció esetében továbbra is a hagyományos életív célok dominálnak a kutatás szerint, az érettebb generáció tagjai a család anyagi jólétének megtartását, valamint az időskori anyagi biztonságot tartják szem előtt. Ők elsősorban a biztonságos, garantált hozamú befektetéseket, az életbiztosítást, valamint az állampapírokat részesítik előnyben.