A munkaadó vagy a havi munkabér százalékában, vagy meghatározott összegben határozhatja meg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóba történő befizetést, de azt is megteheti, hogy csak a munkavállaló befizetése esetén járul hozzá maga is a kiegészítő nyugdíjhoz - mondta Horváth István termékfejlesztési igazgató. Példaként megemlítette, hogy Svájcban a bruttó hazai termék (GDP) 100 százalékát teszi ki a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóknál felhalmozott összeg, Finnországban ez 80 százalék, míg az USA-ban 70 százalék. Az 1970-es években alakult amerikai és Nyugat-európai szolgáltatók zöme egy céghez kötődik, de vannak nyílt szolgáltatók is, mint a QUAESTOR-é.

Az EU 2003-ban hozott irányelvet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatókról, a magyar törvény 2007-ben született, így 2008-tól már alapíthatók lettek volna ilyen cégek, de csak most jött létre az első. A QUESTOR Csoport 1 milliárd 50 millió forint jegyzett tőkével hozta létre szolgáltatóját. Csak cégek csatlakozhatnak hozzá. A multik áthozhatják ide a saját vállalati nyugdíjszolgáltatásukat, míg a magyar cégek a kulcsembereik megtartását érhetik el vele, illetve csökkenthetik a fluktuációt.  A pénzhez a törvényes nyugdíjas kor elérésekor juthat hozzá a munkavállaló, a munkaadó meghatározott, legfeljebb 10 év nála eltöltött időt írhat elő a szolgáltatáshoz. Ha a munkavállaló előbb távozik, a rá jutó megtakarítást a többi munkavállaló kapja.