Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Jobban fel lehetett volna készülni a válságra, ha az egyébként jól működő mikrofelügyelet nem lett volna elszigetelve a makrofelügyelettől - mondta az EU költségvetési és pénzügyi bizottsági elnökeinek pénteki konferenciáján Szász Károly, a PSZÁF elnöke.
A pénzügyi közvetítő rendszer elemei - különböző bankok, biztosítók, befektetési vállalkozások - önmagukban lehet, hogy jól működtek, és megfeleltek az előírásoknak, mégis a bennük külön-külön felhalmozódott kockázatok a rendszer egészében már kezelhetetlenné váltak - fejtette ki a PSZÁF elnöke.
Magyar példát említve kifejtette: a devizahitelezés 2004-ben indult el, és a hitelintézetek egyre nagyobb mértékben folyósítottak - főként svájci frankban - hiteleket. Ezek a hitelek "a konkrét intézményi vizsgálatok során nem ütköztek korlátokba", mégis olyan nagyságrendűvé vált a devizahitel-állomány, hogy ez gátat szabott a monetáris és gazdaságpolitika érvényesülésének.
Szász Károly hozzátette: ilyen devizahitel-állomány mellett például egy kamatláb-emelés nem feltétlenül csökkenti a pénzállományt akkor, ha a devizahitelek révén további források áramlanak a gazdaságba.
A válság tanulsága, hogy szoros kapcsolat van a mikro- és makroszempontok között, ezért jött létre frankfurti székhellyel az Európai Rendszerkockázati Testület (European Systemic Risk Board, ESRB), "amely az intézményes felelőse a makroprudenciális kockázatoknak". Az elnök jelezte: Magyarországon a pénzügyi stabilitási tanács látja el ezt a feladatot.
A PSZÁF elnöke ismertette: 2011-től a pénzügyi felügyeleti rendszert érintő szabályozási környezet is változott, a PSZÁF "alkotmányos szervezetté vált", rendeletalkotási jogot kapott. Ennek oka, hogy vannak olyan pénzügyi területek, részletek, amelyeket nagyon lassú és nehézkes a parlamenti döntéshozatalon keresztül szabályozni - mondta Szász Károly.
Magyarországon a pénzügyi közvetítők nem tőzsdén jegyzett társaságok, hanem pénzügyi tulajdonosok kezében vannak, akik teljesen "tiszta, úgynevezett erős jegyzett tőkét hoztak Magyarországra, amikor ezeket az intézményeket megalapították". Szász Károly hozzáfűzte: Magyarországnak is fel kell állítania azokat a stabilizációs mechanizmusokat, amelyek egy majdani válság megelőzéséhez szükségesek.
