"Az eurózóna tagjai akarunk lenni" - mondta a Market News által idézett interjúban a magyar külügyminiszter, aki szerint az országnak gazdasági és politikai érdekei is fűződnek a csatlakozáshoz. Ennek ellenére Martonyi nem tudta megnevezni az eurózónához való csatlakozás céldátumát, annyit viszont elmondott, hogy "továbbra is egyértelmű: akarjuk az eurót és be is fogjuk vezetni".

A beszámoló hozzáteszi, hogy a magyar kormányt az utóbbi időben kritika érte amiatt, hogy az alkotmánytervezet szerint a forint a hivatalos magyar fizetőeszköz. Ez azt jelentheti, hogy az euró jövőbeli bevezetéséhez kétharmados többséggel megszavazott alkotmánymódosításra lenne szükség, azaz az akkori kormánynak ellenzéki szavazatokra is támaszkodnia kell majd az eurózónába való belépéshez - teszi hozzá az összefoglaló.

A mentőcsomag és a nemzeti költségvetés

A Handelsblatt kérdésére válaszolva a külügyminiszter annak a nézetének adott hangot, hogy az euró megmentését célzó csomag nem korlátozza a nemzeti parlamentek jogát a költségvetés megalkotására. Valamennyien kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a nemzeti költségvetést az Európai Bizottság elé terjesztjük, hogy ezáltal biztosítsuk Európa pénzügyi politikai stabilitását - fogalmazott. "Egy dolog azonban bizonyos, mégpedig az, hogy az uniós tagállamok nemzeti költségvetéseit a nemzeti parlamentek dolgozzák ki" - hangsúlyozta.

AP

Magyarország korábban bejelentette, hogy nem csatlakozik az eurózóna tagjainak versenyképességi paktumához, mert nem akar lemondani az önálló adópolitikáról. Ez a paktum viszont a gazdasági integráció következő fokát irányozza elő. Bajnai Gordon volt kormányfő nemrégiben úgy kommentálta a paktumból való kimaradásunkat, hogy minden tagállamnak gondosan mérlegelnie kell saját nemzeti érdekeit, de ezeket az érdekeket jobban szolgálja, ha ott ülünk a tárgyalóasztalnál és szövetségeseket keresünk, mint ha kivonulunk a szobából, és kívülről nézünk be az ablakon.

Orbán Viktor miniszterelnök február elején azt mondta, hogy 2020 előtt elképzelhetetlennek tartja az euró bevezetését. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ezt kiegészítve a Der Standardnak március elején arról beszélt, előbb a maastrichti követelményeket kell teljesítenie és reálkonvergenciát felmutatnia a gazdaságnak az államadósság, a foglalkoztatás és a növekedés terén. "Ha a gazdasági teljesítmény eléri az 50 százalékos (GDP-arányos) államadóssági rátát, belépünk" - mondta akkor a miniszter.

Megismételte, a válságadók átmenetiek

A Handelsblatt pénteki interjújában a magyar kormány által bevezetett válságadót, a külföldi beruházók ezzel kapcsolatos aggodalmait firtató kérdésre a miniszter válaszában utalt arra, hogy ezek az adók csupán átmeneti időre szólnak, és egyre több cég megérti ezt. "Éppen ezért is rendkívüli módon örülünk annak, hogy - miközben bírálatok hangzanak el - azokkal párhuzamosan nagy beruházások történnek Magyarországon" - jelentette ki Martonyi János, utalva az Audi, az Opel és a Daimler beruházására. 

A Handelsblatt ennek kapcsán arról kérdezte a minisztert, vajon mindez segíthet-e az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól  (IMF)kapott pénzügyi segély visszafizetésében. Martonyi válaszában utalt arra, hogy Magyarország e mentőcsomag háromnegyed részét vette csak igénybe. A pénzpiacokon most kedvező finanszírozási forrásokhoz jutunk - mondta a miniszter, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy mindenekelőtt az államadósság csökkentése a cél. 

Az interjú rövid külpolitikai részében a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy a közös európai uniós külpolitika most van kialakulóban. Úgy vélekedett, hogy a Lisszaboni Szerződés jóváhagyását követőn az EU még "kezdeti szakaszban" van.  A közös külpolitika azonban az Európai Unió egyik legfőbb tartóoszlopa lesz - jelentette ki Martonyi János, hangsúlyozva, hogy szilárdan hisz ebben.