Kiss Péter azt mondta, ha az elképzelések megvalósulnának, akkor a program elsősorban az időseket, betegeket érintené, vagyis azoktól vonna el százmilliárdokat, akik egyáltalán nem tudnak dolgozni vagy átmenetileg kiestek a munkaerőpiacról.

Hamisnak nevezte azt a kijelentést, hogy ebben a helyzetben mindenkinek áldozatokat kell vállalnia. Kijelentette, hogy a kormány azért kér áldozatot ezektől a csoportoktól, mert a tehetősek javára csoportosít át javakat. Az eddig meghozott döntéseket elemezve megemlítette, hogy a munkanélküli segély időtartamát kilencről három hónapra csökkentették, miközben átlagosan 18,3 hónap az álláskeresés időtartama. Felhívta a figyelmet, hogy Európában nincsen példa hat hónapnál rövidebb munkanélküli ellátásra.

A gyógyszerkassza átalakításáról úgy vélekedett, hogy amiatt csökken a hozzáférhető gyógyszerek köre, a gyógyszerárak mintegy 25-30 százalékkal jobban terhelik meg a fogyasztók zsebét, miközben a gyógyszergyártásban szűkülhet a foglalkoztatás és gyengül a versenyképesség. Az eddig megismert lépések hatásáról azt mondta, hogy a program a legnagyobb hangsúlyt a közmunkára helyezi. Személyes véleményének adott hangot, amikor azt mondta, hogy a segéllyel szemben valóban jó alternatíva a közfoglalkoztatás, de csak akkor, ha az képzéssel párosul. Leszögezte, hogy a képzés hiányában a közmunka legfeljebb a résztvevők 3-6 százalékát vezeti ki a nyílt munkaerőpiacra.

Összességében úgy vélekedett, hogy a programban csak a foglalkoztatás korlátozó elemeket lehet megtalálni, a foglalkoztatást bővítőket nem. Az MSZP javaslataként említette, hogy azt a rést, amelyet a személyi jövedelemadó ütött az államháztartáson „vissza kell csinálni”. Emellett szakmai mérlegelésre és hatáselemzésre alkalmas szakmai műhelyek sorozatát hoznák létre. A szocialisták szerint közben valódi, intézményes párbeszédet kell folytatni, „szemben azzal a hablattyal, ami nemzeti párbeszéd intézménye alatt zajlik”.

Csabai Lászlóné szerint a devizahiteleseknek a válság, majd ezt követően a Fidesz „gazdaságpolitikája és felelőtlen, átgondolatlan nyilatkozatai” okoztak gondokat. Az MSZP javaslatairól elmondta, hogy a családok anyagi helyzetétől függően kellene eldönteni, hogy megmaradhat-e a lakásuk tulajdonjoga vagy a tulajdonjog elvesztésével konszolidálják őket. Ez történhet úgy, hogy az állam megvásárolja a lakásokat, a tulajdonosok pedig bérlővé válnak. Elképzelhetőnek tartja, hogy ezekből az ingatlanokból állami bérlakás legyen, amelyet a bennük élők később megvehetnek. Azt a verziót is járhatónak tartja, amely szerint a bankok tulajdonába kerülnek a lakások és a lakók lízing formájában fizetnek nekik díjat.