szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az árfolyam-növekedési kilátások lassulásával a részvénypiaci jövedelmek forrásai elsősorban a vállalati osztalékok lehetnek, és a piac jutalmazni fogja a jó strukturális mutatókkal rendelkező vállalatokat - mondta Ad van Tiggelen, az ING Investment Management Europe vezető befektetési elemzője. A magyar intézkedéscsomagról úgy fogalmazott: "meglátjuk, hogy hogyan működik majd, de üdvözlendő, hogy történt valami".

Az elemző szerint bár úgy tűnhet, hogy a piac az önelégültség jeleit mutatja, és nem veszi figyelembe a makrogazdasági nehézségeket, ám a részvényárfolyamok igenis reális várakozásokat tükröznek, és a félelmek többsége, így a dupla fenekű válsággal kapcsolatos aggodalmak elmúltak.

A szakértő kiemelte, hogy alapvetően két tényezőt kell most figyelembe venni a részvénypiacokon. Egyrészt, hogy a fejlett piacokon a vége felé közeleg a ciklikus árfolyam-nyereségek időszaka, így a piacnak a kevésbé vonzó osztaléknyereségek irányába kell elmozdulnia. Másrészt pedig a fejlődő piacok ismét érdekes befektetési területté válhatnak. Ezek a piacok az elmúlt félévben némileg alulteljesítettek, és most - az inflációs nyomás év végére várható tetőzésével - az ING portfolióiban is nagyobb súlyozást kaptak a fejlődő piacok papírjai - tette hozzá.

Van Tiggelen szerint a világgazdaság előtt álló kihívások kezelhetőnek tűnnek. Úgy vélekedett, a közel-keleti problémák kezelhetőek, az euróövezet adósságválsággal sújtott államainak problémái is megoldhatóak, bár van némi esély arra, hogy ez utóbbi újabb negatív fordulatot vesz. Leszögezte: Görögország igenis át fogja strukturálni az adósságát, "ezt mindenki tudja", és később, akár Portugália vagy Írország is követheti ebben, Spanyolország vélhetően már nem. Görögország esetében a 80-90 milliárd euróra becsült banki terhek nem jelentenének súlyos gondot, így a kérdés alapvetően az, hogy az átstrukturálás mikor történik meg, és milyen módon. Ha csak az Európai Stabilitási Mechanizmus 2013. évi bevezetését követően kerül rá sor, elkerülhető volna a gyengébb fiskális helyzetben lévő államok elleni újabb spekulációs támadás - tette hozzá.

Magyarországról szólva elmondta: a piac véleménye javult az elmúlt néhány hónapban, részben Németország kedvező teljesítménye, másrészt a bevezetett költségvetési intézkedések miatt. Magyarország külkereskedelmi többletet termel - emelte ki Ad van Tiggelen. A reformcsomagról úgy fogalmazott: "meglátjuk, hogy hogyan működik majd, de üdvözlendő, hogy történt valami".

A régió növekedési kilátásairól úgy vélte: habár Közép-Kelet Európa fontos terület, kevésbé tekinthető tipikus növekedési régiónak, mint amilyen Ázsia vagy Latin-Amerika. Szerinte ez részben a demográfiai adottságok miatt van így: szoros összefüggés van a gazdasági növekedés és a lakosság átlagéletkora között. A fejlődő piacok tipikusan fiatalabb lakossággal rendelkeznek, mint Magyarország - tette hozzá. Kiemelte ugyanakkor, hogy a régió növekedési üteme magasabb lehet, mint Nyugat-Európáé, elsősorban történelmi okok és az alacsonyabb bérszínvonal miatt.

Ad Van Tiggelen szerint az inflációs nyomás hosszabb távon nem jelent majd gondot a fejlett piacokon, a jelenlegi magasabb fogyasztói árnövekedési ütemet ugyanis elsősorban egyszeri hatások, így a magas olaj- és élelmiszerárak okozzák. Ha jobb lesz az idei termés, mint a nagyon gyenge tavalyi év, és az olaj ára stabilizálódik a jelenlegi 120 dolláros szint környékén, akkor ezek a tényezők nem növelik tovább az inflációt - vélekedett a közgazdász.

Elmondta: az irányadó maginfláció, amelynek mintegy 70 százalékát adja a bérnövekedés, továbbra is alacsony a fejlett világban. Itt a magas maginflációhoz az kellene, hogy bér- és árnövekedési spirálba kerüljenek ezek a gazdaságok, ehhez viszont erős szakszervezetek és fiatalabb lakosság kell, ám ezen már túlvannak a nyugati gazdaságok. A bérek már csak azért sem növekednek Európában, mert ezzel csökkenne a térség versenyképessége - tette hozzá.

Az euróövezet jövője kapcsán hangsúlyozta: az egyetlen módja a közös valuta térségének fenntartására, ha a bajba jutott országok kisegítésével költségvetési szigor párosul. Emlékeztetett: Németországban nyolc éven keresztül évi 2 százalékkal emelkedtek a bérek, miközben Görögországban, ugyanebben az időszakban, évi 8 százalékkal. Az ilyen bérnövekedésért nem dolgoztak meg a görögök, ez a bukás receptje - mutatott rá. "Ha van egységes Európa, akkor a munkamorálnak és a fiskális fegyelemnek is közösnek kell lennie" - fogalmazott Ad van Tiggelen.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!