szerző:
hvg.hu

Az Orbán-kormány hatalomra kerülésekor, tavaly májusban 3,756 millió munkahelyet számláltak Magyarországon. A miniszterelnök ígérete szerint tíz év alatt, azaz 2020 májusáig el kellene érni a 4,756 milliós számot. De ez egyelőre mind távolabbinak tűnik, mert a mögöttünk lévő tizenkét hónapban 13 ezerrel csökkent az álláshelyek száma, így attól, ahol időarányosan tartanunk kéne, több mint 115 ezerrel el vagyunk maradva.

Ez nem is csoda, tekintettel arra, amit Czomba Sándor a területért felelős államtitkár mondott a minap, aki a foglalkoztatáspolitika egyik legsúlyosabb problémájának nevezte, hogy napjainkban a munkanélküliek és az inaktívak táborában közel 900 ezer olyan ember van, akiknek semmiféle szakképzettsége nincs. Következésképpen ennyi embernek alig van esélye, hogy álláshoz jusson. Ezeknek az embereknek a száma nem változott jelentősen, így amikor az év elején minden eddiginél magasabbra emelkedett a munkanélküliségi ráta, valószínűleg nem ők tehettek róla. A foglalkoztatási ráta tartósan alacsony szintjéhez viszont erőteljesen hozzájárulnak. Ahhoz, hogy ezen javítani lehessen e képzetlen és állástalan réteget kellene felszámolni nm csak közmunkaprogramok indításával, hanem olyan képzésekkel, amelyek a piaci alapú foglalkoztatásukat is lehetővé teszi.

Fontosabb foglalkoztatási adatok

Év

Foglalkoz- tatottak

Munka- nélküliek

Gazdaságilag aktívak

Gazdaságilag nem aktívak

Aktivitási arány

Munkanél- küliségi ráta

Foglalkoz- tatási ráta

 

ezer fő

ezer fő

ezer fő

ezer fő

%

%

%

1998

3 695,6

314,0

4 009,6

3 792,7

51,4

7,8

47,4

1999

3 809,3

285,3

4 094,6

3 693,1

52,6

7,0

48,9

2000

3 856,2

263,7

4 119,9

3 659,6

53,0

6,4

49,6

2001

3 868,3

234,1

4 102,4

3 670,0

52,8

5,7

49,8

2002

3 870,6

238,8

4 109,4

3 652,8

52,9

5,8

49,9

2003

3 921,9

244,5

4 166,4

3 578,5

53,8

5,9

50,6

2004

3 900,4

252,9

4 153,3

3 567,9

53,8

6,1

50,5

2005

3 901,5

303,9

4 205,4

3 517,1

54,5

7,2

50,5

2006

3 930,1

316,8

4 246,9

3 474,9

55,0

7,5

50,9

2007

3 926,2

311,9

4 238,1

3 481,3

54,9

7,4

50,9

2008

3 879,4

329,2

4 208,6

3 501,6

54,6

7,8

50,3

2009

3 781,9

420,7

4 202,6

3 487,1

54,7

10,0

49,2

2010

3 781,2

474,8

4 256,0

3 430,4

55,4

11,2

49,2

Forrás:KSH

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb, áprilisi jelentése azonban már arról számol be, hogy az újonnan megjelenő munkaerőigény egy hónap alatt több mint harmadával emelkedett. Áprilisban 64,8 ezer új álláslehetőséget jelentett be 16,2 ezer munkáltató. Az előző év azonos időszakához képest 45,9 százalékkal (20,4 ezer darabbal) emelkedett az új állások száma. A legtöbb új állásbejelentés Borsod-Abaúj-Zemplén (8,0 ezer darab), Szabolcs-Szatmár-Bereg (6,4 ezer darab) megyéből és Budapestről (5,8 ezer darab) érkezett. Az előző hónaphoz képest négy megyében (Somogy, Fejér, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) következett be több mint 80 százalékos emelkedés az új állások számában, Jász-Nagykun-Szolnok megye kivételével mindenütt gyarapodott a számuk. Az előző év áprilisához képest minden megyében nőtt az állások száma. Hasonlóan az előző hónaphoz a legnagyobb mértékű egy év alatti növekedés Fejér és Baranya megyében zajlott le, mindkét esetben megháromszorozódott a munkaügyi központokhoz bejelentett állások száma, ami nagyrészt a támogatott munkaerőigények megugrásának a következménye.

Az újonnan bejelentett állások 30,5 százaléka volt nem támogatott álláshely, 69,5 százalékát pedig valamilyen támogatott foglalkoztatási forma keretén belül kínálták a munkáltatók, tavaly áprilisban ez az arány 42,7 százalék, illetve 57,3 százalék volt. Azaz a piaci alapon létrejövő álláshelyek aránya egy év alatt drasztikusan csökkent.

Négy megye (Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) kivételével áprilisban a támogatott állások voltak túlsúlyban. Közülük a legmagasabb 90,8 százalékos arányt Nógrád megyében regisztráltak. Áprilisban a bejelentett nem támogatott állások száma 19,7 ezer darab volt, ami az előző hónaphoz képest 39,2 százalékos (5,6 ezer darabos), az előző év azonos időszakához képest pedig 4,0 százalékos (0,8 ezer darabos) növekedést mutatott. A legtöbb új nem támogatott álláslehetőséget Budapesten (2,7 ezret), Győr-Moson-Sopron megyében (2,5 ezret) és Zala megyében (1,8 ezret) kínálták a foglalkoztatók. Említésre méltó az előző hónaphoz képest Baranya megyében történt növekedés, ahol közel háromszorosára nőtt az újonnan bejelentett álláslehetőségek száma.

A nem támogatott új állások legnagyobb részét, egyaránt 12,1 százalékát az egyéb gazdasági szolgáltatás és az építőipar, 6,9 százalékát a mezőgazdaság, 6,8 százalékát a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és 6,4 százalékát az élelmiszer, italgyártás területéről jelentették be a munkáltatók. Az új támogatott állások száma áprilisban 45,1 ezer darab volt, ami egy hónap alatt 28,7 százalékkal (10,1 ezer darabbal), 2010. áprilishoz viszonyítva pedig 77,2 százalékkal (19,6 ezer darabbal) emelkedett.

A legtöbb újonnan bejelentett támogatott állást a tárgyhónapban Borsod-Abaúj-Zemplén (7,1 ezret) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (5,7 ezret) kínálták a munkáltatók. A legnagyobb mértékű relatív növekedés Tolna és Fejér megyében következett be, ahol több mint kétszeresére bővült az új állások állománya egy hónap alatt. Az előző év azonos hónapjához viszonyítva minden megyében emelkedett a támogatott álláshelyek száma, a legkiugróbb változás Fejér és Baranya megyében volt, ahol több mint négyszer több álláshelyet jelentettek be a tárgyhónapban.

A támogatott munkalehetőségek 88,4 százaléka közjellegű és 9,6 százaléka bérjellegű foglalkoztatásra vonatkozott idén áprilisban. A hónap folyamán összesen 108,7 ezer állás állt rendelkezésre a közvetítéshez ebből a zárónapon 50,0 ezer állás maradt betöltetlen.

[[ Oldaltörés (Folytatás: Az állástalanok 40 százaléka képzetlen, de van 5 százalék diplomás is) ]]

Az álláskeresők zárónapi száma 612,0 ezer fő volt, ami az előző hónaphoz képest 5,8 százalékos (38,0 ezer fős) csökkenést, az előző év azonos időszakához képest pedig 1,7 százalékos (10,5 ezer fős) emelkedést mutatott. Legnagyobb számban álláskeresőt továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lehet találni, előbbiben 72,4 ezer főt, utóbbiban 65,2 ezer főt.

Egy hónap alatt kivétel nélkül minden megyében csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, 10 százalékot meghaladó csökkenés Vas, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében történt. Éves távlatban már nem ilyen egyöntetű a kép: a megyék felében csökkenés, míg a másik felében növekedés következett be. A legnagyobb növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (15,3 százalékos), míg a legnagyobb visszaesés Vas megyében (24,1 százalékos) volt megfigyelhető. A belépők száma (59,2 ezer fő) áprilisban az előző hónaphoz képest 16,8 százalékos (8,5 ezer fős), az előző év azonos hónapjához képest pedig 10,6 százalékos (5,7 ezer fős) növekedést mutatott.

Az álláskeresők között a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzettek aránya 40,6 százalék, a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzetteké 30,2 százalék, a szakközépiskolát vagy technikumot végezetteké 14,5 százalék, a gimnáziumot végzetteké 9,3 százalék, a diplomásoké pedig 5,3 százalék.

A tartósan (egy éven túl) regisztrált álláskeresők száma egy hónap alatt tovább mérséklődött. Az áprilisi zárónapon létszámuk 166,4 ezer főt, arányuk teljes álláskeresők állományán belül 27,2 százalékot tett ki, ez utóbbi egy év alatt 0,6 százalékponttal csökkent. A tartósan munkanélküliek között többségben vannak (57,0 százalék) azok, akiknek a nyilvántartásban töltött idejük 1 és 2 év között van.

©

Az idén áprilisban nyilvántartott álláskeresők létszámának szezonálisan kiigazított értéke 594,0 ezer fő volt, míg a szezonális kiigazítás előtti, eredeti regisztrációs létszámadat 612,0 ezer főt tett ki. Az adatok szezonális kiigazítása után megállapítható, hogy áprilisban a szezonális hatások kiszűrése után 3,4 ezer fős csökkenés tapasztalható a nyilvántartott álláskeresők számában. A szezonálisan kiigazított idősor azt jelzi, hogy áprilisban még mindig szezonális jellegű többlet-munkaerőkínálat volt, de a szezonális ágazatokban már jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma. Míg a nem pályakezdők körében többlet munkaerő-kínálat, addig a pályakezdők csoportjában többlet-munkaerőkereslet volt megfigyelhető áprilisban, hasonlóan az előző év azonos időszakához – olvaszható az NFSZ jelentésében.

Az álláskeresési ellátottak létszáma egy év alatt 14,1 százalékkal csökkent, a szociális ellátottak száma 10,9 százalékkal nőtt, ahogy az ellátatlanoké is 7,6 százalékkal.

Áprilisban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 13,8 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 9,1 százalék. Az előző hónaphoz képest a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított mutató értéke 0,9 százalékponttal, a munkavállalási korú népességhez viszonyított mutatóé pedig 0,6 százalékponttal csökkent.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 11,6 százalék, ami a munkaerő-felmérésből a 2011. januármárciusra a 15–74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja. Ebben az értékben az egy hónappal korábban publikált adathoz 0,1 százalékpontos emelkedés, míg az előző év azonos időszakához képest pedig 0,2 százalékpontos csökkenés tapasztalható.

Érdekes, egyben a magyar férfiak számára elszomorító tényt is kimutatott az OECD minap közzétett jelentése. A legkedvezőbb helyzetben az itáliai munkavállalók vannak. (A legtöbb pihenőévet az olasz nők kapják, hiszen átlagosan 59 évesen mennek nyugdíjba, majd 27,3 éven át élvezhetik szociális állam gondoskodását. Az olasz férfiak is jól járnak, hiszen 59. évük után még 22,3 éven át húznak nyugdíjat, ami szintén első helyet ér a felmérésben.) A nyugdíjba vonulás idején megállapított várható élettartamban mi azonban a sereghajtók között vagyunk. Átlagosan 16,5 nyugdíjas évet élnek meg a magyar férfiak és 76,5 évesen halnak meg. A magyar nők 22,6 évet töltenek el nyugdíjasként, miután 59 évesen vonulhatnak vissza. A statisztika a 40 év után – akár 54 évesen – nyugdíjba engedett nők révén nyilvánvalóan romlani fog.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Gazdaság

Vészesen közel vagyunk a munkanélküliség történelmi csúcsához

Enyhén, 0,1 százalékpontos mértékben emelkedett tovább a munkanélküliségi ráta 2011. január-márciusában a frissen közölt adatok szerint, 11,6 százalékos értékével vészesen megközelítve az előző azonos időszakában regisztrált 11,8 százalékos történelmi csúcsát – írja szakértői kommentárjában Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója.

hvg.hu Gazdaság

Csaba László: illúziók élnek arról, kiket lehet munkára fogni

A teljes nemzetgazdaságban jó esetben három százalékos bővülés várható, a foglalkoztatásban is csak szerény növekedésre lehet számítani - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csaba László. A Közép-európai Egyetem tanára szerint a reálgazdaságban nagy áttöréseket nem lehet véghezvinni.

MTI Karrier

Czomba: elsődleges a foglalkoztatás növelése

A magyarországi munkapiacon nem a magas munkanélküliség a legnagyobb probléma, hanem a foglalkoztatás alacsony szintje, ennek növelése az elsődleges - hangsúlyozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára egy miskolci fórumon.

A Le Monde beletúrt Obamáék zsebébe

A Le Monde beletúrt Obamáék zsebébe

Videó: Végre itt a Microsoft új digitális táblája, és jött belőle egy még nagyobb is

Videó: Végre itt a Microsoft új digitális táblája, és jött belőle egy még nagyobb is

Parlagfű-mentesítést is tartanak a magyar bárányok, mielőtt az olasz ünnepi asztalra kerülnek

Parlagfű-mentesítést is tartanak a magyar bárányok, mielőtt az olasz ünnepi asztalra kerülnek

Végre: Íme az első hivatalos információk a közelgő PlayStation 5-ről

Végre: Íme az első hivatalos információk a közelgő PlayStation 5-ről

Mégis tovább harcol az MTA

Mégis tovább harcol az MTA

Öt ikonikus épület, amelynek leégése sokkolta a világot – galéria

Öt ikonikus épület, amelynek leégése sokkolta a világot – galéria