Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az adó felemelése hátrányosan hatna Ausztria, mint székhely ország vonzerejére a pénzintézetek szemében - mondta Herbert Pichler ügyvivő a Die Pressének. Az osztrák bankadó jelenleg is a második legmagasabb Európában a magyar után - jelentette ki. Picher a cikk szerint hozzátette, hogy Magyarországon a bankadó miatt sok pénzintézet veszteséges és leépítést tervez.
A nagyobbik osztrák kormánypárt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) ügyvezetője Günther Kräuter nemrég felvetette, hogy ősszel meg kellene vizsgálni az adó megemelésének lehetőségét annak alapján, hogy hogyan alakul addig a bankok nyereségessége. A politikus a többnyire ismét növekvő banki eredményekkel indokolta javaslatát és a Munkáskamara napokban közzétett felmérésével, amely szerint a két legnagyobb osztrák bank, a Raiffeisen és az Erste igazgatóinak jövedelme tavaly 80 százalékkal nőtt a 2009-eshez képest. "A milliárdos nyereségek azt mutatják, hogy a bankok gond nélkül ki tudják fizetni az ötszázmillió eurós bankadót" - fogalmazott a Die Pressének nyilatkozva Herbert Pichler.
Az SPÖ koalíciós partnere, a jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) elutasítja a javaslatot. A bankokhoz hasonlóan az ÖVP azzal érvel, hogy csökkenne az ország vonzereje a befektetők szemében. Maria Fekter, a nemrégiben kinevezett néppárti pénzügyminiszter azt mondta, jelenleg nem mérlegeli az adó megemelését, mindamellett nem utasította el határozottan az SPÖ felvetését. Meg kell vizsgálni, hogy mennyit hárítanak az adóból az ügyfelekre a bankok - mondta az ORF-nek. Egyes osztrák pénzintézetek korábban utaltak arra, hogy az illetéket legalábbis részben be fogják építeni az ügyfelek költségeibe.
Az osztrák bankadó 2011 januárjában lépett életbe, határozatlan időre. Az adó egy 2010 végén, közel egy éves előkészítés után bevezetett takarékossági csomag részét képezi. A csomaggal 2012-re három százalék alá akarják szorítani a GDP-arányosan számított költségvetési hiányt.
Az adóból évi 500 millió euró bevételt tervez az állam. A félmilliárd euróból 340 millió eurót a mérlegfőösszegekre kirótt 0,08 százalékos illeték, a fennmaradó részt a származtatott termékekkel, derivatívákkal folytatott spekulatív jellegű kereskedésre kivetett közteher tesz ki.
A bankok bírálták, hogy noha az adó bevezetésénél a kormány a bankmentő csomagra hivatkozott, az adó nem külön pénzalapba folyik be, mint Németországban, hanem közvetlenül a költségvetésbe. A pénzintézetek emellett azzal érvelnek, hogy a bankmentő csomagból kapott összeget kamatokkal terhelve vissza kell fizetniük.
