Feltehetően sokan vannak, akiket a devizahitelesek kisegítését célzó mentőcsomag végleges egyelőre ismeretlen paraméterei jobban érdekelnek, mint a heti makroadatok. A kiszivárogtatás menete ezidáig – olvashattunk/írhattunk többek között 160 forintos, majd „végleges” 180 forintos frankárfolyam-rögzítésről – leginkább a reklámra emlékeztet: minden nap új varázslat. A tárgyalások, amelyek jelenleg arról folynak, hogy melyik fél mekkora részt vállaljon a terhekből, a hírek szerint keddre lezárulnak.

A KSH a héten két fontos makroadatot tesz közzé. Kedden a kiskereskedelmi forgalom márciusi számait ismerhetjük meg. Februárban a volumen megegyezett az előző havival, az egy évvel korábbit pedig mindössze 0,2 százalékkal haladta meg – de nem is a fogyasztásnak kell a hazai gazdaságot húznia.

Pénteken a szállítási teljesítmények I. negyedévi adatsora válik nyilvánossá. A február 24-én publikált jelentés szerint 2010-ben az árutonna-kilométerben mért áruszállítási teljesítmény lényegében nem változott, (0,7%-kal nőtt), miközben a szállított áruk tömege 8%-kal volt kevesebb az előző évihez viszonyítva. Az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma tavaly év/év alapon 19 százalékkal, 61 ezerre csökkent.

Régió: lengyel és török adatok

A magyar adatok mellett a héten két lengyel makromutató és a török kamatdöntés kerülhet a figyelem középpontjába (vagy annak közelébe): szerdán, illetve csütörtökön.

Lengyelországból szerdán  futnak be az áprilisi kiskereskedelmi forgalmi és munkaerőpiaci adatok. A régió legnagyobb gazdaságában a háztartások fogyasztására nem (sem) lehet panasz: a kiskereskedelmi volumen márciusban 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és az ütem áprilisban az elemzők szerint 14,5 százalékra gyorsult. A munkaerőpiacon az év negyedik hónapjában a piaci konszenzus szerint valamelyest javult a helyzet: a ráta a márciusi 13,1 százalékról 12,5 százalékra csökkent.

A csütörtöki kamatdöntő ülés után az elemzők szerint a 6,25 százalékos irányadó ráta tartását jelentik be Ankarában; a török jegybank a várakozások szerint szigorítani is fog, de ez „csak” a kötelező banki tartalékráta további emelését jelenti.

Nyugat-Európa: Még húz a motor

Beszerzési menedzser indexekkel indul a német mutatók által dominált hét.

A Markit által számított európai beszerzési menedzser indexek előzetes májusi értékeit hétfőn ismerjük meg. Az eurózónában a feldolgozóipar mutatóját az áprilisi 58 pont után 57,5 pontra várja a piac, a szolgáltatószektor indexe a konszenzus szerint 0,2 ponttal, 56,9 pontra emelkedett. A német mutatók hasonlóan mozdulnak el az üveggömbök szerint: a feldolgozóipari index 0,9 ponttal, 61,1 pontra csökken, míg a szolgáltatószektor mutatója 0,2 ponttal, 57 pontra emelkedik.

A hét legfontosabb európai adatait Németországból várjuk. Kedden a szövetségi statisztikai hivatal feltehetően megerősíti az első negyedéves GDP-sarokszámot, amely szerint Európa motorja a 2010. negyedik negyedévi 0,4 százalék után (negyedéves összevetésben) 1,5 százalékkal robogott január-márciusban.

Arról, hogy maguk a piaci szereplők hogyan ítélik meg a kilátásokat, az Ifo (szintén keddi) jelentéséből tájékozódhatunk. Az üzleti bizalmi index áprilisban tovább csökkent: a márciusi 111,1 pontról 110,4 pontra, döntően a várakozások mutatójának esése miatt. Az aggodalmak fő forrásai között a japán katasztrófák hatását, az emelkedő alapanyagárakat, az euró erősödését és a közel-keleti feszültségeket említhetjük. Az előjelek nem az optimizmust erősítik: a ZEW hangulatindexe a múlt hét egyik „durva adata” volt.

Pénteken befut az első becslés az infláció májusi alakulásáról is. Az éves ráta áprilisban a márciusi 2,1 százalékról 2008 októbere óta nem látott magasságba, 2,4 százalékra emelkedett. Májusban az elemzői konszenzus szerint 2,3 százalékra lassul az ütem, ami azt jelenti, hogy hó/hó alapon stagnálnak a fogyasztói árak.

Az öreg kontinens boldogabbik feléből érkező adatok közül olvasóink figyelmébe ajánljuk még a keddi iparirendelésállomány-adatot, valamint az Egyesült Királyságból szerdán befutó  GDP-jelentést.

Az Eurostat honlapján kedden 11-kor jelenik meg az új ipari megrendelések márciusi alakulását mutató adatsor. Februárban az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal, év/év alapon 21,3 százalékkal nőtt az állomány; az elemzők szerint márciusban 1,1 százalékos havi csökkenés következett.

Az Egyesült Királyság gazdasága az első negyedévben az első becslés szerint 0,5 százalékkal bővült 2010 (mínusz 0,5 százalékos) negyedik negyedévéhez viszonyítva. A szerdára ígért részletes adatsorban a konszenzus szerint nem változik a sarokszám; az optimistábbak – köztük a Commerzbank elemzői – 0,6 százalékra számítanak.

USA: jön az első GDP-revízió

GDP, lakáspiac, hangulat: ezek a bátrak hazájából érkező heti adatok kulcsszavai.

A washingtoni kereskedelmi minisztérium csütörtökön teszi közzé az első negyedéves GDP-adatsor „második olvasatát”. Az április 28-án közzétett első becslés szerint a világ legnagyobb gazdasága a 2010. negyedik negyedévi 3,1 százalék után az idén január-márciusban 1,8 százalékkal bővült (évesített negyedéves ütem). Az első becslés szinte soha nem állja ki az idő próbáját, és az elemezők szerint 2011 első negyedéve sem lesz kivétel: a második olvasat sarokszáma a konszenzus szerint 2,2 százalék lesz.

Szerdán esedékes a tartós fogyasztási cikkek rendelésállományának áprilisi alakulásáról szóló jelentés. A márciusi 2,5 százalékos havi bővüléshez nagyban hozzájárult az igencsak volatilis közlekedésieszköz-kategória, amely áprilisban az elemzők szerint újra a piros tartományba húzta az adatot (a konszenzus 1,5 százalékos havi mínusz). A Boeing például mindössze 2 megrendelésről számolt be, szemben a márciusi 98-cal, és számításba kell venni a japán katasztrófák miatti  visszaesést is.

A washingtoni kereskedelmi minisztérium a múlt héten tette közzé a nem túl biztató áprilisi lakáspiaci adatokat: a megkezdett lakásépítések száma több mint 10 százalékkal, az építési engedélyeké 4 százalékkal, a használtlakás-eladásoké pedig 0,8 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest.

Kedden – a Census Bureau révén – az újlakás-eladások mutatóit ismerjük meg: az évesített ütem márciusban az előző havihoz képest 11,1 százalékkal, 300 ezerre ugrott, és az emelkedés az év negyedik hónapjában is folytatódott az elemzők szerint (305 ezer a konszenzus).

Pénteken a függőben lévő lakáseladások áprilisi alakulásáról tájékoztat a National Association of Realtors. Márciusban a szakmai szervezet szerint 5,1 százalékkal több adásvételi szerződést írtak alá, mint egy hónappal korábban, aminek eredményeként az éves visszaesés „csupán” 11,1 százalék volt. Az elemzők szerint áprilisban a havi ütem is negatív volt (1,0 százalék).

A másik pénteki adat a Reuters/University of Michigan fogyasztói bizalmi index végleges májusi értéke lesz. Az áprilisi 69,8 pont után a mutató – a május 13-án publikált előzetes adat szerint – a várakozások feletti mértékben, 72,4 pontra emelkedett. Az elemzők szerint az almanachokba is ez a szám kerül be.

Japán: deficites külkermérleg

A katasztrófáktól az első negyedévben alaposan megrendült a japán gazdaság, és a feketeleves az elemzők szerint a második negyedévben következik. A héten egy külkereskedelmi forgalmi (szerda) és egy inflációs (péntek) adat jelzi, mikén kezdődött ez az időszak. Az export a márciusi (éves összevetésben) 2,2 százalékos esés után 9 százalék körüli ütemben esett vissza áprilisban, míg az import bővülésének éves üteme 10 százalékról 12 százalékra gyorsult – a konszenzus szerint. Mindez azt jelentheti, hogy a (szezonálisan kiigazított) mérleg a márciusi 96,3 milliárd jenes többlet után 220 milliárd jenes deficittel mutatott az év negyedik hónapjában.

A fogyasztói árak a katasztrófa hónapjában (év/év alapon) stagnáltak, áprilisban azonban érezhető volt a drágulás az elemzők szerint, a ráta talán a 0,5 százalékot is meghaladta.

Gyorsjelentések: lassan véget ér a szezon

Két, a hazai piacon is érdekelt osztrák pénzintézet, az Uniqa (szerda) és a Raiffeisen International (csütörtök) mellett a Sony (csütörtök) beszámolóját emelhetjük ki.