A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a kiskereskedelmi üzletek a naptárhatástól megtisztított adatok alapján áprilisban 1,3 százalékkal, az év első négy hónapjában 0,5 százalékkal kisebb volumenű forgalmat bonyolítottak le, mint az előző év azonos időszakában. A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok alapján az áprilisi eladások 0,4 százalékkal mérséklődtek az előző hónaphoz képest.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában hangsúlyozza: az év első hónapjaiban annak ellenére sem talált magára a fogyasztás, hogy jelentős személyi jövedelemadó csökkentés valósult meg, mivel a lakosság feltehetően óvatossági szempontok miatt a megtakarításait növeli. Kifejtette: az elmúlt hónapokban a fogyasztói bizalom jelentősen mérséklődött, ami részben a munkaerőpiac lassabb javulásának, részben a várható kormányzati intézkedéseknek, részben pedig a svájci frank erősödésének tudható be. Mivel a svájci frank az elmúlt hetekben tovább erősödött, a következő hónapokban sem várható a fogyasztás élénkülése Suppan Gergely szerint.

Stiller Ákos

A nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése hozhat némi élénkülést augusztustól, emellett az év vége felé a javuló foglalkozatás és bázishatások is segíthetik a fogyasztás lassú magára találását, a növekedés azonban várhatóan gyenge marad. A fogyasztás ugyanakkor elmarad a várakozásoktól, ami erősödő kockázatot jelent a gazdasági növekedésre - vélekedik a szakértő. Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője elmondta: negatív meglepetés az áprilisi adat, mivel ők éves összevetésben 0,2 százalékos bővülést vártak a forgalomban. A Takarékbank elemzőjéhez hasonlóan úgy vélekedett, hogy az szja-csökkentésnek nem volt érdemi hatása a fogyasztásra, a rossz kiskereskedelmi adatok pedig negatívan érintik, "érdemben rontják" a gazdasági kilátásokat. A svájci frank erősödése sem kedvezett a fogyasztásnak. Hozzáfűzte: ha nem kap erőre a fogyasztás, akkor az még a jövő évi növekedésre is hatással lehet.

Az év második felében Árokszállási Zoltán szerint lökést adhat a fogyasztásnak a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése, de ez csak egyszeri hatás lesz. Jövőre az árfolyamrögzítés lehetősége a devizahiteleseknek minimális mértékben hozzájárulhat a fogyasztás bővüléséhez.

Az OKSZ pénteki közleményében kiemeli: kedvező, hogy a magas árak ellenére 3 százalékkal nőtt az élelmiszervásárlások mennyisége, viszont "ennek levét az iparcikk kereskedők itták meg", itt átlag 4 százalékos volt az elmaradás tavaly áprilishoz képest. A szövetség szerint az éves kilátásokat továbbra is az jellemzi, hogy 2011. első félévében az árváltozások miatt hullámzó lesz a kereskedelmi forgalom. Az élelmiszereknél a jobb terméskilátások miatt összességében az infláció mérséklődésével lehet számolni, ami segítheti a fogyasztás növekedését.

A 2011. évi szja és a cafeteria változások is a fogyasztás növekedésének lehetőségeit erősítik éves szinten, a döntő azonban a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság, ezen keresztül a vásárlóerő alakulása. A kormány tervezett intézkedései a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésével, a működési feltételek egyszerűbbé tételével segítik a költségcsökkentést, a versenyképességet a belföldi piacon is. Jelenleg az említetteken kívül a legnagyobb gátja a fogyasztás növekedésének a "feketézés", aminek fő oka egyes adókulcsok túlzott mértéke, például az élelmiszerek 25 százalékos áfakulcsa.