A hét legfontosabb hazai makroadatát szerdán teszi közzé a KSH: ebből kiderül, miként alakult a munkanélküliség március és május között. A február-áprilisi átlag 11,4 százalék volt, az elemzők 0,2 százalékpontos csökkenést valószínűsítenek. A munkaerőpiacon általában később érzékelhető a fordulat, mint a gazdaság egészében, az elemzők nagy része szerint leghamarabb jövőre számíthatunk érdemi javulásra. A „munkaerőpiacra visszairányított” rokkantnyugdíjasok kétséges, hogy rendelkeznek-e megfelelő számban a megfelelő szaktudással, a legnagyobb foglalkoztatónak számító KKV-szektor pedig az adócsökkentés ellenére – fogalmazzunk úgy – óvatosan bővít. Érdemes ehelyütt megjegyezni: a kormány a múlt héten revideálta álláspontját a 2014-re létrehozandó álláshelyek számát illetően. Az új prognózis immár nem 300 ezer, „csak” 232 ezer, aminek a versenyszféra kevesebb mint egyharmadát adja. (A munkaerőpiaci adatot a KSH és az Eurostat eltérő módon számolja, erről bővebben itt olvashat.)

Csütörtökön a KSH és az MNB szállítja a betevő makromutatókat. Ezek közül kiemelkedik a folyó fizetési mérleg első negyedévi alakulásáról szóló jegybanki jelentés, amelynek sarokszáma a piaci konszenzus szerint 815 millió eurós többlet lesz (a 2010. negyedik negyedévi 366 millió eurós többlet után).

A jegybank a hónap utolsó napján a szokásos (előző havi) statisztikákat is közzéteszi: egyet-egyet a hitelintézetek összevont mérlegének, a befektetési alapok mérlegének, valamint a háztartási és (nem pénzügyi) vállalati kamatlábak májusi alakulásáról.

A KSH csütörtökön az ipari termelői árak májusi és a külkereskedelmi mérleg áprilisi alakulásáról tájékoztat. Az ipari termelői árak emelkedésének éves üteme márciusban 4,9 százalék volt (hó/hó alapon 0,3 százalékos csökkenést regisztráltak). A piac szerint az éves ütem áprilisban 1,4 százalékra lassult.

Az áprilisi külkereskedelmi termékforgalom előzetes adatait statisztikai hivatalunk már június 9-én közzétette: eszerint az export 13 százalékkal, az import 14 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, a mérleg többlete pedig 479 millió euró volt. A piac nem lát okot komolyabb revízióra.

Pénteken a világ minden táján közzéteszik a feldolgozóipar beszerzési menedzser indexek júniusi értékeit, és így tesz a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság is. A mutató, amely májusban 52,3 ponton állt, meglehetősen érzékeny a németországi fejleményekre. A legnagyobb európai gazdaság júniusi hangulatáról a múlt héten két jelentést is olvashattunk:  ZEW-é negatív, az Ifoé pozitív meglepetést keltett, a kocka tehát még nincs elvetve.

Román kamat, lengyel mérleg, török GDP

Régiónk legfontosabb jövő heti eseménye a román jegybank szerdai kamatdöntő ülése lesz. A monetáris politika döntéshozói nincsenek könnyű helyzetben keleti szomszédunknál (sem). Az éves infláció májusban 8,4 százalékos volt, közel háromszorosa 3 százalékos jegybanki célszintnek. (A ráta júliusban várhatóan nagyot – a Barclays Capital prognózis szerint 5,4 százalékra – „zuhan”, miután a tavalyi áfaemelés hatása kiárazódik.) Az érem másik oldala is aggasztó kissé: a gazdaság az első negyedévben 1,6 százalékkal bővült ugyan, de szinte kizárólag az exportnak köszönhetően, a háztartások fogyasztása tovább csökkent, 2011. január-márciusa volt ebben a sorban zsinórban a harmadik (negyedéves összevetésben) mínuszos negyedév. Mindezt figyelembe véve a jegybank várhatóan a történelmi mélyponton, 6,25 százalékon tartja az irányadó rátát, és – ha az elemzői üveggömbökben megbízhatunk – az év végéig ki is tart mellette.

Lengyelországból is szerdán fut be az első negyedévi folyófizetésimérleg-adat. A 2010. negyedik negyedévi 5,275 milliárd eurós hiány után a piac kisebb deficitre számít, a konszenzus 3,625 milliárd euró. (Az elemzők szerint a jegybank várhatóan jelentősen – és negatív irányban – módosítja a 2010-es adatokat, ami jelentős zloty-gyengítő hatás lehet.)

Csütörtökön az orosz jegybank tart kamatdöntő ülést. Az alapkamat az elemzők szerint marad 8,25 százalékon (a kötelező tartalékráta emelése ugyanakkor nem lepné meg a piacot), de július végén már változhat: a Danske Bank szakemberei szerint például – az infláció elleni harc jegyében – 25 bázispontos szigorítás várható.

A régiós kínálatból a csütörtöki török GDP-jelentésre hívjuk még fel a figyelmet: az éves sarokszámot a 2010. negyedévi 9,2 százalék után 8,8 százalékra várja a piac. (Az alapkamat Törökországban – csakúgy, mint Romániában – 6,25 százalék, amely az év végére a piaci konszenzus szerint 50 bázisponttal emelkedhet.)

Görögországon a világ szeme

Az öreg kontinens kevésbé boldog fele jelenleg a déli, a legütősebb híreket június utolsó hetén (is) Görögországból várjuk. Papandreu kapitány hajóját a múlt heti bizalmatlansági indítvány nem tudta megtorpedózni, de még hátra van a neheze: a héten ugyanis el kell fogadtatni az újabb megszorító intézkedéseket. A kabinet a keddi csatát 155-145 arányban nyerte, azóta azonban a kormánypárti evezősök közül már akadt, aki jelezte: nem húzza tovább (honfitársai nadrágszíját). A kormány „sikere” nem csupán az EU/IMF csomag következő része folyósításának feltétele, de a – számunkra leginkább a frank/forint árfolyam által „számszerűsített” – nemzetközi befektetői hangulat szempontjából is kritikus jelentőségű.

Jót jelent tehát, ha (mondjuk) a németországi inflációs vagy munkaerőpiaci jelentések a címoldalakra tudnak kerülni. A legnagyobb európai gazdaságban májusban az EU-harmonizált éves index az áprilisi 2,7 százalékról  - 2008 szeptembere óta nem látott szintről – májusban 2,4 százalékra csökkent. (A nem harmonizált index pedig 2,4 százalékról 2,3 százalékra.) A piac szerint a kedden várható előzetes becslés az előző havihoz hasonló sarokszámokat tartalmaz: a konszenzus 2,5 százalékos harmonizált és 2,3 százalékos „német kosár szerinti” éves drágulás.

Csütörtökön munkaerőpiaci jelentés érkezik: a ráta a várakozások szerint a májusival egyező szinten, 7 százalékon marad. Ez nem mellesleg közel 20 éves mélypontot jelent, májusban az állástalanok száma 1992 óta nem látott mélypontra süllyedt, és 508 ezerrel volt kevesebb, mint 2009 júniusában.

A hét harmadik német makroadatát már hétfőn megismerjük. A kiskereskedelmi forgalom volumene áprilisban év/év alapon 3,6 százalékkal, havi összevetésben 0,6 százalékkal emelkedett Németországban. A májusi jelentésben a konszenzus szerint 0,7 százalékos havi és 1,3 százalékos éves bővülés szerepel.

Az Eurostat heti jelentései közül a csütörtöki adatsor emelhető ki: az eurózóna-beli infláció júniusi alakulásáról szóló első becslés. Az éves ráta stabilan tartja magát a „kevéssel, de 2 százalék alatti” EKB-célszint fölött, a májusi 2,7 százalék után a piac 2,8 százalékot valószínűsít.

Pénteken az öreg kontinensen is közzéteszik a júniusi feldolgozóipari BMI-ket, ezeknek előzetes értékét azonban már ismerjük. Az euróövezeté például 52,0, és a várakozások szerint ez a szám „válik véglegessé”.

USA: lakás, hangulat, autó

Kedden ismerjük meg az Egyesült Államok 20 legnagyobb városa (vonzáskörzete) lakásárait követő S&P/Case-Shiller index áprilisi értékét. Az éves csökkenés üteme a márciusi 3,6 százalékról az elemzők szerint az év negyedik hónapjában 4 százalékra gyorsult, havi összevetésben azonban (szezonális kiigazítás nélkül) már elképzelhető, hogy – nyolc mínuszos hónap után első ízben – emelkedett.

Az ingatlanok folyamatos értékcsökkenése (a munkaerőpiac gyengélkedése és az árak emelkedése mellett) komoly szerepet játszik abban, hogy a fogyasztói hangulat is a néhány hónappal korábbi szintek alá romlott. A trendet megerősítheti (vagy megfordíthatja) a héten esedékes két hangulatjelentés. Kedden a Conference Board teszi közzé indexét, amelyet a májusi 60,8 után 61,0-ra vár a piac. A mutató áprilisban még 66 magasságában járt.

Pénteken publikálják a Reuters/University of Michigan bizalmi index végleges júniusi értékét. A májusi 74,3 után az előzetes adat 71,8 volt, az elemzők szerény pozitív revíziót valószínűsítenek (72,0).

Július első napjának legütősebb amerikai adata az ISM feldolgozóipari beszerzési menedzser indexe lesz. A májusi 53,5 után a piac két pontos csökkenést valószínűsít, de akadnak pesszimistábbak is: az IHS Global Insight üveggömbje például kereken 50 pontot (a bővülést a zsugorodástól elválasztó „határértéket”) mutat. Az indexet döntően a foglalkoztatottsági és a beszállítói komponensek húzhatják lefelé.

Pénteken egy autópiaci jelentés is érkezik: a júniusi eladások évesített üteme a konszenzus szerint 12 millió lesz, ami az előző hónaphoz képest 200 ezres növekedést jelent. Vásárlást ösztönző „akciók” már nincsenek, a lendületet a japán gyártók leállása is visszafogja.

Japán: májusi csokor

A világ harmadik legnagyobb gazdaságából a héten fontos májusi makroadatokat ismerünk meg. Az ipari termelés hó/hó alapon már áprilisban is nőtt (1,6 százalékkal), de a volumen több mint 13 százalékkal az egy évvel korábbi alatt maradt. Májusra hó/hó alapon 5 százalékot meghaladó növekedést vár a piac, amivel az éves mínusz 6,3 százalékra csökkenhet.

Az ipari adat szerdán érkezik; kedden a kiskereskedelmi forgalom, pénteken a munkanélküliség és a maginfláció alakulásáról fut be a jelentés. Az áprilisi adatokat és a májusi prognózisokat* az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Gyors, röviden

A Nike hétfőn, a New York-i tőzsdezárás után teszi közzé gyorsjelentését, amelyből kiderül, mekkora profitot ért el a (legutóbbi jelentésével csalódást keltő) világelső sportszergyártó a május 31-én zárult negyedik pénzügyi negyedévben (illetve az üzleti év egészében).

Ecoline