Az RBC Capital Markets globális befektetési csoport londoni részlege által befektetők számára összeállított, pénteken kiadott közép-kelet-európai térségi állapotjelentés szerint a hitelminősítők a pénzügyi válság idején "túlbuzgó módon" minősítették le Magyarország szuverén adósbesorolásait, az azóta elért javulásokat azonban csak "lassan ismerik el".

Az RBC londoni elemzői szerint a magyar adósosztályzatokra jelenleg érvényben tartott - további leminősítés lehetőségére utaló - negatív kilátások sem indokoltak már, és a ház azzal számol, hogy középtávon mindhárom nagy hitelminősítő egy-két fokozattal javítja Magyarország besorolásait, ha a kormány tartja magát konszolidációs terveihez.

Jelenleg a három nagy hitelminősítő - a Fitch Ratings, a Standard & Poor's, és a Moody's Investors Service - egyaránt a befektetési ajánlású osztályzati sáv legalsó szintjén tartja nyilván a magyar államadósságot, az S&P és a Moody's negatív, a Fitch stabil kilátással.

A Fitch Ratings a múlt hónap elején javította stabilra az addigi negatívról a magyar adósbesorolás kilátását. A kilátás stabilizálása azt jelenti, hogy ez a nemzetközi hitelminősítő levette a napirendről a magyar adósosztályzatok visszaminősítését.

Fitch a kilátásjavításhoz fűzött akkori londoni elemzésében közölte, hogy a döntés a magyar kormány által tavasszal bejelentett költségvetés-politikai célokat és intézkedéseket tükrözi. A Fitch Ratings értékelése szerint ezek a lépések erősítették a bizalmat aziránt, hogy az államháztartási hiányt 2012-ig sikerül a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alá mérsékelni, és az államadósság-ráta tartósan csökkenő pályára kerülhet, enyhítve a szuverén hitelképességre ható kockázatokat.

Pénteki elemzésükben az RBC Capital Markets londoni szakértői úgy fogalmaztak, hogy a magyar kormány államháztartási korrekciós intézkedéseinek egy része - például a  magánnyugdíj-pénztári rendszer zömének államosítása - "nem szokványos" ugyan, és a végrehajtást hosszabb távon kockázatok terhelik, a tervezett deficitcsökkentő programnak azonban "legalábbis valamennyi pozitív eredménye lesz".

Az RBC londoni elemzői Lengyelországról ezzel szemben azt írták pénteki helyzetértékelésükben, hogy a jelenlegi lengyel hitelminősítői besorolás "túl magasnak tűnik", és "fenntarthatatlannak" bizonyulhat, ha az októberi parlamenti választásokat nem követik gyors ütemben hiteles költségvetési reformok.

Lengyelországot mindhárom nagy hitelminősítő az elsőrendű "A" adósosztályzati sávban tartja nyilván, ám az RBC Capital Markets szerint ezeket az osztályzatokat a hitelminősítők "valószínűleg felülvizsgálat alá veszik", ha a lengyel kormány a választások után sem tesz intézkedéseket mindenekelőtt a társadalombiztosítás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer átalakítására.

Magyarország és a térség eurócsatlakozásának esélyeiről a cég elemzői úgy vélekedtek, hogy az euróövezet gazdaságainak jelenlegi problémái "lelohasztották az eurótagsággal kapcsolatos lelkesedést", és a lebegő árfolyamok biztosította gazdaságpolitikai rugalmasság, valamint az "eurót alapjaiban megrendítő" adósságválságra adott "ad hoc" jellegű uniós válaszlépések egyaránt kétségeket ébresztettek a belépés iránt a közép-kelet-európai országok zömében.

Az RBC Capital Markets szerint mindezek alapján "rendkívül valószínűtlen", hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország, Románia és Bulgária a következő négy-öt évben egyáltalán fontolóra veszi az eurócsatlakozást.

Más nagy londoni házak még későbbre valószínűsítik a közép-kelet-európaiak belépését. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének szakelemzői havonta kiadott konvergencia-elemzéseikben jó ideje 2019-et nevezik a magyar és a lengyel eurócsatlakozás lehetséges legkorábbi időpontjának, Csehország belépését pedig csak 2020-ra, vagy még későbbre várják.

A BNP Paribas bankcsoport elemzői egyik legutóbbi európai felzárkózó piaci előrejelzésükben a 2019-2024-es idősávra valószínűsítették Magyarország, Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia euróövezeti belépését.

A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési és elemző részlegének egy korábbi jóslata szerint az uniós pénzügyi hatóságok a görög tapasztalatok nyomán ezután várhatóan már csak akkor járulnak hozzá új tagállamok euróövezeti csatlakozásához, ha a tagjelöltek "a második tizedesjegyig" teljesítik az összes maastrichti konvergencia-feltételt.