Bosznia a meglévő szerződés keretében október óta nem kapott támogatást, miután a parlamenti választásokat követő kormányalakítási nehézségek miatt az ország nem hajtotta végre azokat a reformintézkedéseket, amelyeket az IMF-fel kötött szerződésben vállalt. Az IMF helyi képviselője, Milan Cuc, a Reuters brit hírügynökségnek adott interjúban elmondta: "most meg kell egyeznünk, hogy mik lesznek a következő lépések". Kifejtette: "fontos, hogy felgöngyölítsünk néhányat a lemaradást jelentő intézkedések közül, hogy láthassuk, miként mehetünk tovább, (...) melyek legyenek az új program célszámai".

A balkáni állam 2008-ban kötött szerződést a Valutaalappal, és összesen 380 millió euró támogatásban részesült a hitelprogram keretében. Az utolsó részletet az októberi választásokat követő országvizsgálat után kapta. Cuc szerint a hitelező azóta nem tudta végrehajtani rendes, negyedéves felülvizsgálatait, mivel Bosznia késlekedett a reformok végrehajtásával. "Most várunk, és abban reménykedünk, hogy a hatóságok időben állnak elő stratégiával a gazdaságpolitikai intézkedésekre és a program folytatására egyaránt" - tette hozzá.

Boszniában, amely az 1992-95-ös háború óta egy bosnyák-horvát föderációra és egy szerb köztársaságra osztott, az októberi választások óta nem alakult nemzeti kormány. A két régió között egyebek mellett költségvetési kérdésekben is jelentős ellentétek vannak. A boszniai szerb köztársaság ellenzi az erős központi kormány létrehozását, mivel attól tart, hogy elveszítheti önállóságát. A bosnyák-horvát föderáció ugyanakkor erősebb állami intézményeket látna szívesen.

Mindkét régió finanszírozási gondokkal küzd, mivel terveikben szerepeltek a nemzetközi szervezetektől érkező források. Cuc szerint a regionális kormányoknak egyszeri intézkedésekkel sikerült a költségvetési réseket betömniük, de hosszabb távon is fenntartható lépésekre van szükség, ami lehetetlen anélkül, hogy Bosznia ne változtatna néhány fontos kiadási területen.

Az IMF szerint mindkét régiónak csökkentenie kell a kormányzati költekezésen és a munkabérkiadásokon, illetve át kell alakítaniuk a háborúhoz köthető jóléti juttatásokat, így a veteránoknak fizetett támogatást és a kedvezményes nyugdíjlehetőségeket. "Mindkét terület késlekedik ezekkel az intézkedésekkel" - mondta Cuc. A Valutaalap az idei évre 2,2 százalékos, míg 2013-ra 3 százalékos GDP-növekedést vár. Az IMF közgazdásza szerint a növekedést elsősorban a kivitel erősíti, így a gazdaság pályája nagy mértékben múlik a világgazdasági fejleményeken.