Újabb 18,5 milliárdot kapott kedden a Malév az államtól. Az újabb mentőövre most azért volt szükség, mert a cég tavaly 22,5 milliárd forintos veszteséget ért el. A magyar államnak a Malév tulajdonosaként idén ezzel az összeggel meg kellett emelnie a légitársaság tőkéjét, ugyanis a gazdasági társaságokról szóló törvény ezt írja elő.

Az első 4,5 milliárd forintos tőkeemelés már június végén megtörtént, most pedig arról döntött a Malév közgyűlése, hogy az MNV-től tavaly kapott kölcsönök, kamatokkal együtt 9,98 milliárd forint értékben tőkévé alakulnak a cégben, röviden az állam lemondott arról, hogy visszakövetelje a saját cégének kölcsönadott pénzt. Emellett a légitársaság 8,52 milliárd forint készpénzt is kapott a kormánytól.

Ez már a sokadik állami segítség, mellyel a kormány – elődjeihez hasonlóan – éppen csak megóvja a Malévot a bedőléstől. A cég jó pár milliárdtól megszabadította már a magyar adófizetőket az utóbbi években, és nem tudni, még mennyi pénzbe fog kerülni. Megkérdeztük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy mekkora összegre lehet még szükség a Malév életben tartásához, cikkünk megjelenéséig azonban a tárca nem válaszolt. Mint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél megtudtuk, az összeg, amit most a Malév kapott, csak arra biztosíték, hogy eddig a pillanatig a légitársaság „rendben van”, arra már nem, hogy ez akár a következő hónapokban is így marad.

Túry Gergely

Hatalmas összegeket nyelt már el a Malév

A magyar állam az elmúlt években különféle támogatásokkal tartotta életben a Malévot, így az méltó párjává vált az ugyanígy működő MÁV-nak, vagy például a BKV-nak. A Figyelő összefoglalója szerint a Magyar Fejlesztési Bank már 2003-ban tízmilliárdos nagyságrendű kölcsönt nyújtott a Malévnak, a pontos összeg nem publikus. A kölcsöntől 2007 végén megszabadították a Malévot, és átruházták azt egy 100 százalékos állami tulajdonban lévő társaságra, a Malév Vagyonkezelő Kft.-re. Emellett 2007 és 2010 között a Malév többször élhetett adókötelezettségeinek elhalasztásával.

A Bajnai-kormány 2010 februárjában visszaállamosította a Malévot, a Vnyesekonombanktól és az AirBridge Zrt.-től, hogy megmentse a csődtől. Ez 20,7 milliárd forintba került akkor a magyar államnak. Az Európai Bizottság szerint az államnak már akkor a cég felszámolását kellett volna elrendelnie. A visszaállamosítás után sem ment a Malévnak, és az állam azóta is tulajdonosi kölcsönökkel és tőkeinjekciókkal tartja életben.

Olyan tőkévé alakított kölcsönelengedés, ami most történt, már tavaly szeptemberben is volt: akkor 9,4 milliárd forint állami kölcsönt és kamatokat alakítottak tőkévé, emellett további 5,7 milliárd forint újabb hitelt kapott a légitársaság. Utóbbi része volt annak az összegnek, amit most engedett el az állam.

Túry Gergely

Százmilliárdos büntetéssel sújthat minket az EU

Az uniós szabályok miatt a Malévnak lehet, hogy 70-100 milliárd forintot vissza kell majd fizetnie a kapott támogatásokból. A céget a Wizzair panaszolta be tavaly, és azóta az Európai Bizottság és Magyarország azon vitázik, hogy hazánk tiltott állami támogatásban részesítette-e a Malévot, vagyis jogosulatlan előnyökhöz juttatta-e a többi európai társasággal szemben. A bizottság úgy látja, igen, a kormány ezzel szemben úgy érvel, hogy a tranzakciók mindvégig piackonform módon zajlottak. A bizottsági döntés még idén megszülethet – írta a Figyelő.

Komoly az esélye, hogy Magyarország vesztesként jön ki a vitából, és a bizottsági döntést követően az állam nem támogathatja tovább a légitársaságot. A cég viszont támogatás nélkül életképtelen. Ugyanakkor a kormány csapdahelyzetben van, ugyanis a Ferihegyi reptér úgy kerül a Budapest Airportot üzemeltető Hochtief-csoport tulajdonába, hogy ha a Malév bedől, az államnak vissza kell vennie a repülőteret, ami 5-600 milliárd forintba is kerülhet.

Meg kell szabadulni tőle

A közeledő bizottsági döntés miatt a kormánynak jobb lenne minél előbb eladni a pénznyelő légitársaságot egy olyan befektetőnek, amely hajlandó tovább működtetni. Az adósságokkal terhelt, veszteséges cég azonban nem kell senkinek, legfeljebb adósságok nélkül. Erre az a megoldás kínálkozna, hogy hagyják bedőlni a céget, ugyanakkor a Malév márkanevet egy másik cég kezdi el használni, így biztosítható lenne a folyamatos működés (a Malév márkanevet a Malév Zrt. csak bérli a Malév Vagyonkezelő Kft.-től, így semmi akadálya annak, hogy egy másik cég vegye át).

Augusztusig egyedül a kínai Hainan Group érdeklődött a Malév iránt, ugyanis a kínaiaknak szüksége lenne egy európai hídfőállásra. Ahhoz azonban, hogy a kínaiak beszállhassanak, egy uniós székhelyű cégnek kell lennie a többségi tulajdonosnak, ami az eddigi értesülések szerint a Demján-csoport lehetne. Augusztusban egy fapados járatokat üzemeltető cseh konzorcium, az Unimex Group és a hozzá tartozó Travel Service konzorciuma is bejelentkezett a Malévért, amely tavaly már a Bajnai-kormánytól is próbálta megszerezni a légitársaságot, a választások környékén azonban megszakadtak a tárgyalások.

Ha év végéig sikerül is megoldást találni a Malév jövőjére, a működtetésre még további állami milliárdok éghetnek el.