Botrányt okozott félárbocos javaslatával az energiaügyi biztos

Az Európai Parlament legalább száz képviselője levélben kér majd magyarázatot az Európai Bizottságtól az energiaügyi biztos javaslatával kapcsolatban, amely szerint a túlságosan eladósodott európai országok zászlaját büntetésképpen félárbocra kellene ereszteni az uniós intézmények épületei előtt.

  • MTI MTI
Botrányt okozott félárbocos javaslatával az energiaügyi biztos

Bár az EU-bizottság szinte azonnal elvetette a német Günther Oettinger felvetését, a feldühödött EP-képviselők levelükben azt is megpendítették, hogy ha a biztos "nem alkalmas arra, hogy minden (európai uniós) polgárt képviseljen", akkor mondjon le tisztségéről – olvasható a levél tartalmáról kiadott hétfői közleményben.

"Az eladósodott országok megalázását tekinteni a válság megoldásának szembemegy az európai értékekkel. A bizottságnak szankciókat kell hoznia" a javaslattevővel szemben – jelentette ki a levélíró kampány egyik résztvevője, egy belga szocialista képviselő, Marc Tarabella. "Attól tartok, egy görög állampolgár megalázása a nemzeti szimbólumain keresztül nem éppen a legalkalmasabb megoldás az országa gazdaságának beindítására" – fogalmazott Tarabella, aki szerint a levelet az EP különböző frakcióinak legalább száz tagja fogja aláírni. "Vajon mi lenne a következő lépés? Felszólítani az eladósodott országok polgárait, hogy hordjanak valami megkülönböztető jelet, például fekete szalagot?" – tette fel a költői kérdést a szocialista politikus.

A képviselők által aláírt levelet még ezen a héten eljuttatják az EU-bizottsághoz. Oettinger – aki uniós biztossá kinevezése előtt Baden-Württemberg tartomány miniszterelnöke és a CDU-ban a pártelnök Merkel helyettese volt – azzal indokolta különös javaslatát, hogy a notórius adósokkal szemben eddig indítványozott szankciók nem bizonyultak célravezetőnek.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?