A lakossági devizahitelesek végtörlesztési lehetőségéről született parlamenti döntés alapján az adósok a jelenleginél lényegesen kedvezőbb árfolyamon végtörleszthetik a hiteleiket - magyarázta Simor András. Az ügyfelek egyik része megtakarításaiból, másik része forinthitel felvételével oldja meg a jelzáloghitel végtörlesztést. Mindkét eset pótlólagos devizakeresletet okoz a magyarországi devizapiacon, ráadásul ez a pótlólagos devizakereslet a várakozásokon keresztül már a törvény megszavazás előtt jelentkezett - hangsúlyozta az elnök.  

A várakozás jelentőségét az adja, hogy a törvény lényegében egyenértékű egy jelentős adósság elengedéssel, amelynek pontos mértékét az előtörlesztés időpontjában érvényes árfolyam határozza meg - tette hozzá Simor. A jelenlegi árfolyamok alapján az adósság elengedés mértéke a svájci franknál közel 25 százalék, a japán jennél 30 százalék, az eurónál 15 százalék. Az MNB elemzése szerint az adósság elengedésének mértéke és annak a bankok tőkehelyzetére gyakorolt negatív hatása a forint esetleges gyengülésével tovább növekedhet.

Simor András elmondta: a jegybank számításai szerint a devizában számított jelzáloghitelek 20 százalékát érinti a végtörlesztés, ez forintban számolva körülbelül 1000-1100 milliárd forint összeg. A teljes devizahitel állományt a jegybank 5550 milliárd forintra teszi. Az elnök hozzátette, hogy az MNB értesülései szerint, a kormány is körülbelül 20 százalékkal számol.

Az MNB elnöke levezette, hogy jön ki a 20 százalékos arány. Egyrészt az adósok jelentős részének nincs megtakarítása, miközben a bankok hitelezési hajlandósága bizonyos szegmensekben igen alacsony. Tehát a bankok nem versenyeznek azért a 11 százalékért, akik már 90 napos törlesztési késedelemben vannak. Nem versenyeznek a 30-90 nap közötti késedelemben lévőkért, akiknek aránya 5 százalék, az átstrukturált hitelek aránya 10 százalék. Vélhetően azokért sem versenyeznek a bankok, akiknek a hitelfedezettségi rátája eléri a 90 százalékot, ezek aránya 30-40 százaléka. Vannak más termékekkel kombinált jelzáloghitelek, ide tartozik az adósok 5 százaléka.

Ennek alapján a potenciálisan forinthitellel végtörlesztő adósok állománya 40 százalék, de az MNB arra számít, hogy ezen adósok 50 százaléka él majd a lehetőséggel - mondta Simor András. Hozzátette azt is, hogy várhatóan a forinthitel induló törlesztő részlete nem lesz számottevően alacsonyabb, illetve akár magasabb is lehet, mint a jelenlegi devizahitelek törlesztő részlete.

Simor András emlékeztetett arra, hogy az MNB még a parlamenti döntés előtt 10 pontos javaslatot adott át a nemzetgazdasági miniszternek, és a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak, amely a fizetőképes adósokat nem sodorta a nemfizetés irányába, nem veszélyeztette a pénzügyi rendszer stabilitását és működőképességét. Az MNB képviselőjét nem hívták meg az otthonvédelmi akciótervet  előkészítő kormányülésre - tette hozzá. 

"Az elfogadott törvény jelentős pénzügyi stabilitási kockázatot hordoz, ugyanakkor az MNB-nek vannak eszközei arra, hogy ezeket a pénzügyi stabilitási kockázatokat tompítsa, és ezekez az eszközeit használni is fogja annak érdekében, hogy a pénzügyi rendszer stabilitását megőrizze és a monetáris politika horizontján az árstabilitást biztosítsa" - közölte Simor András.

Ezután ismertette a monetáris tanács határozatát, amely szerint az MNB az ország devizatartalékainak terhére kész a devizahitelek végtörlesztéséhez szükséges devizamennyiségeit a bankok igényei alapján a bankok rendelkezésére bocsátani.