Eveline Widmer-Schlumpf pénzügyminiszter elmondta: a kormány egyelőre nem tervez intézkedéseket, de megbízott egy szakértői csoportot a lehetőségek - egyebek között a negatív kamatozás intézménye bevezetésének és a tőkeáramlás korlátozásának - felmérésére. (Az első olajválság idején – 1972 és 1978 között – már megtörtént, hogy az SNB de facto negatív alapkamatot tartott érvényben, a szigor azonban nem hozta meg a várt eredményt.)

A svájci frank mindenekelőtt az euróövezeti államadósság-válság és világgazdasági kilátások romlása miatt erősödik, ami visszaveti az exportra alapozott hazai gazdaságot. A válság és a bizonytalanság miatt sokan az értékálló, biztos befektetésnek tekintett svájci devizába menekítik a pénzüket.

A vizsgált megoldások gátolhatják ezt a folyamatot, a kormány azonban egyelőre nincs lépéskényszerben, úgy ítéli meg, hogy a svájci nemzeti bank intézkedései megfelelők a helyzet kezelésére - fejtette ki a miniszter.

Az SNB szeptember elején bejelentette, hogy 1,20 svájci frankban állapította meg az euró legalacsonyabb, "még eltűrt" árfolyamát, és minden eszközzel megakadályozza annak áttörését. Eveline Widmer-Schlumpf szerint a lépés sikeres volt, a frank jegyzése a svájci gazdaság számára megfelelő szintet ért el.

Az utóbbi hetekben a nemzetközi devizapiacon híresztelések terjedtek el, amelyek szerint az SNB 1,25 vagy akár 1,30 frankra is emelheti az euróárfolyam alsó tűréshatárát. Kereskedők szerint a hírek nem megalapozottak, olyan befektetőktől származhatnak, akik a frank gyengülésére spekulálnak.

A pénzügyminiszter nem foglalt állást az ügyben. Mint mondta, ez nem kormányzati feladat, hanem az SNB hatásköre, az intézmény pedig rendszeresen elemzi a helyzetet és intézkedései eddig elérték a kívánt hatást. A kormány ezért pillanatnyilag nem is tervez lépéseket, de megvizsgálja, hogy szükséghelyzetben mit tehet - mondta Eveline Widmer-Schlumpf a Rajna partján fekvő Chur városban egy pártértekezlet szünetében.