Az első rendelet a szakosított megállapodásokat veszi ki a tilalom alól. Ezek a megállapodások közös beszerzésre vagy szállításra irányulnak, és a benne részt vevők a megállapodás keretében előállított árukat közösen forgalmazzák. A megállapodás részesei azonban nem hasíthatnak ki a piacból 20 százaléknál többet, ha időközben ez az arány 20 és 25 százalék közé emelkedik, akkor két évig még legális lesz a megállapodás.

A biztosítók – a múltbeli adatokból – közös adatbázisokat hozhatnak létre, amelyekből kalkulálni lehet a jövőbeli károkat. A végeredmény lehet például az életbiztosítások kalkulációjához szükséges halálozási tábla, vagy a balesetekre, betegségekre vonatkozó adatsor. A végeredmény azonban nem tartalmazhatja a biztosítási díjakat. Az adatok méltányos áron továbbadhatók a fogyasztói szervezeteknek is.

A harmadik rendelet a gépjármű-utópiacot – az alkatrész- és szervizpiacot – mentesíti a vertikális kartelltilalom alól. A forgalmazási rendszerben egyesülő cégeknek a gépjármű-pótalkatrészeket független szervizeknek kell értékesíteniük, és a célszerszámokat, diagnosztikai eszközöket is kínálniuk kell a független műhelyeknek. A megállapodás részeseinek az éves forgalma nem lépheti túl a 13 milliárd forintot.

A közös beszerzésre szövetkezett kiskereskedők is mentesülnek a vertikális kartell tilalma alól, ha egyik tag éves árbevétele sem haladja meg az 50 millió eurót (mai árfolyamon a 15 milliárd forintot). Végül a kormány a kutatás-fejlesztési megállapodást mentesíti a kartelltilalom alól. Itt az a feltétel, hogy a megállapodásban részt vevő valamennyi cég teljes mértékben hozzáférhessen a végeredményhez, vagyis késedelem nélkül felhasználhassa azt. A rendeletek október 22-én lépnek hatályba.