A levélben konkrétan megfogalmazott intézkedések között van a nyugdíjkorhatár 67 évre emelése (2026-ig), továbbá több bürokráciacsökkentő, illetve az üzleti környezetet javító lépés. A levéllel kapcsolatosan Donald Tusk, az EU soros elnökségét betöltő Lengyelország miniszterelnöke elmondta: "jó benyomást keltett" az európai vezetőkben.

Az olasz államháztartás helyzetének stabilizálása kulcsfontosságú az euróövezeti adósságválság megoldása szempontjából. A meglévő, és az euróövezeti vezetők tanácskozását követően várhatóan kibővített európai mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) - elemzők szerint - aligha bizonyulna elegendőnek egy olasz államcsőd kivédésére.

Az Európai Tanács vasárnapi ülésén José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, és Herman Van Rompuy, az európai Tanács elnöke arra szólította fel Berlusconit, hogy a szerdai ülésre álljon elő markáns reformjavaslatokkal.

Az olasz kormány fő reformtörekvéseit azonban gyenge belpolitikai pozíciója nehezíti. Egy hétfői kormányüléskor koalíciós partnere, az Északi Liga vezetője, Umberto Bossi határozottan elutasította a nyugdíjreform lehetőségét és - hírügynökségi források szerint - akár a kormány megbuktatását is kilátásba helyezte.

Kedden, éjszakába nyúló kormányülésen végül megállapodás született Berlusconi és Bossi között, bár az Északi Liga több szempontból is kételyeinek adott hangot. Mint Bossi mondta: "Végül találtunk egy megoldást. Meglátjuk, mit szól hozzá az EU". Arra a kérdésre, hogy mekkora esélyét látja annak, hogy a kormány túléli az eurózóna vezetői által Olaszországtól követelt gazdasági reformokról szóló vitákat, azt mondta: "továbbra is pesszimista vagyok".