szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Görögország törlesztésképtelenné válásának azonnali hatásai valószínűleg kezelhetők lennének, és sokkal kisebb kárral járnának, mint az amerikai Lehman Brothers nagybank összeomlása, de csak akkor, ha a politikai döntéshozóknak sikerül megakadályozniuk a következmények járványszerű átterjedését más, sokkal nagyobb adósokra, például Olaszországra - vélekedtek a szerdai EU-csúcs elé időzített helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

A Capital Economics - az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház - közgazdászai szerint azonban még annak is meglennének a kockázatai, ha Görögország adósságállományát sikerülne "meglehetősen fájdalommentesen" átstrukturálni, ebben az esetben ugyanis más, szintén adósságválsággal küszködő országok is kísértést érezhetnének a példa követésére. A ház szerint a brüsszeli EU-csúcsértekezlet előtt "hozzávetőleg az egyetlen bizonyosság" az, hogy a görög államadósság magánszektorbeli befektetőinek nagy veszteségekre kell készülniük. 

E veszteségek mértéke valószínűsíthetően a portfoliókban szereplő görög kormánykötvények nettó jelenértékének legalább a 40 százalékát teszik majd ki, de elérhetik akár a 75-80 százalékot is. A Capital Economics elemzői szerint azonban a döntéshozók minden lehetséges erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy e veszteségek ne minősüljenek "hivatalosan" törlesztésképtelenségnek, és ezért ezeket a veszteségeket a görög "adósság-átstrukturálásról" kötendő "önkéntes egyezség" eredményeként fogják beállítani.

Ez a kérdést övező politikai érzékenységet tükrözi, ugyanis korábban még soha nem volt példa arra, hogy egy magasan fejlettnek minősített gazdaság kormánya törlesztésképtelenné vált volna. Görögország érthető módon nem akar olyan országokkal egy sorba kerülni, mint Argentína, amely 2001-ben vált fizetésképtelenné, vagy Oroszország, amely 1998-ban került hátralékba törlesztéseivel.

Mindemellett a többi európai kormány is kétségbeesetten igyekszik elkerülni azt a bizalmi kárt, amelyet az első euróövezeti szuverén törlesztésképtelenség okozna, a görög csőd ugyanis újabb csapás lenne azoknak az európai döntéshozóknak a hitelességére, akik minden lehetséges fórumon elutasították a görög törlesztésképtelenség lehetőségét - áll a Capital Economics elemzésében. A ház londoni szakértői szerint ugyanakkor van két jó ok - "de valószínűleg csak ez a kettő" - a viszonylagos derűlátásra.

AP

Az egyik az, hogy Görögország az euróövezeti GDP-értéknek mindössze a 2,5 százalékát adja, és adósságának abszolút értéke is csekély. A görög adósság zöme emellett most már görög bankok vagy más euróövezeti kormányok, valamint az euróövezeti jegybank (EKB) és a Nemzetközi Valutalap (IMF) birtokában van, a magánszektorbeli befektetők kezén lévő görög szuverén adósság névértéke nem éri el  a 100 milliárd eurót.

A bizakodásra okot adó másik fő tényező az, hogy a görög törlesztési leállás nem lenne meglepetés, ellentétben a Lehman hirtelen összeomlásával. A csőd kilátást már régóta tükrözi a görög kormánykötvények törlesztési kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) árazása és a görög államkötvények kockázati felára - hangsúlyozták a Capital Economics elemzői. A piac valóban jó ideje szinte bizonyosságként kezeli a görög államcsődöt.

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató, a CMA DataVision szakelemzőinek számítási modellje szerint a piaci szereplők a szerdai görög CDS-árazások alapján jelenleg 91 százalékos valószínűséggel árazzák Görögország mint államadós törlesztésképtelenné válását.

A CMA e hónap elején összeállított negyedéves globális országkockázati listáján Görögország változatlanul a világ legrizikósabb államadósaként szerepelt, megelőzve olyan országokat, mint Venezuela, Argentína és Pakisztán. Az euróövezet egészének várható jövőjéről az uniós csúcs előtt eltérő előrejelzések láttak napvilágot a londoni City elemzői közösségében.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - októberre szóló legújabb globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet felbomlásának valószínűségét. 

Az EIU által a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyv egyaránt elképzelhetőnek nevezi az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené.

A Fitch Ratings - a legnagyobb európai hitelminősítő - minapi londoni értékelésében ugyanakkor közölte: arra számít, hogy az euróövezet végül eljut egy olyan "hibrid kompromisszumos" megoldáshoz, amely elejét veszi a valutaunió szétesésének. A Fitch várakozása szerint ez a megoldás nem jelent majd teljes költségvetési uniót, de az euróövezettel szembeni bizalom helyreállításához elégséges lesz.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!