Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A hitelminősítők kategóriái közül Magyarország a leminősítés után még mindig a lista közepén helyezkedik el. Igaz, a bóvli kategóriával - amely mellett a hitelminősítő megtartotta a negatív kilátást a magyar adósbesorolásra - átléptük a lélektani határt: utoljára 15 évvel ezelőtt voltunk ilyen helyzetben. Hogy pontosan milyen hatásai lesznek a leminősítésnek, az heteken belül dől el, több befektető ugyanis nem vehet bóvliországtól állampapírt vagy vállalati kötvényt.
A három nagy hitelminősítő, a Moody’s, a Fitch és az S&P, jelentései a befektetőket segítik annak eldöntésében, mikor, mibe és melyik országban érdemes befektetniük. Ezen kívül a vállalatoknak is a segítségére van, hiszen ha kötvénykibocsátáson keresztül szeretne hitelhez jutni, akkor a hitelminősítő sorolja be kötvényét annak megfelelően, milyen piaci kilátásai vannak és mennyire tekinthető a vállalat jó adósnak.
A hitelminősítők mindent megvizsgálnak, ami befolyásolhatja a fizetőképességet: az exportot, az importot, a növekedési lehetőségeket, béreket, inflációt. A leginkább azonban a költségvetés szerkezetét tanulmányozzák.
A hitelminősítők azért jöttek létre, mert a befektetőknek szükségük volt és van egy olyan értékelési rendszerre, amelynek segítségével gyorsan és könnyen képet kapnak egy-egy ország helyzetéről. Eredetileg négy kategória volt, A-tól a D-ig. Az A kategóriába tartoznak azok, akik biztosan vissza tudják fizetni a pénzt, a D kategóriába pedig azok, akik biztosan nem.
Később finomodtak a kategóriák: egyrészt újabb betűkkel (AAA, CC stb.), illetve plusz-mínusz jelekkel, így ma összesen 21-24 kategória van, plusz arról is véleményt mondanak, hogy egy-egy ország mennyire stabilan áll a helyén. Így megint egyszerűsíteni kellett: az egyszerűség kedvéért a listát kettévágták, és BBB-- alatt a kötvényt már nem ajánlják befektetésre. A bóvli kategória valójában a CCC-- szinttől kezdődik, de a piaci megítélés szempontjából az igazi vízválasztó, hogy egy kötvényt befektetésre ajánlanak-e.
Mit jelent a bóvli?
Annak ellenére, hogy a Moody’s az éjjel bóvliba vágta Magyarországot, még mindig a lista közepén helyezkedünk el, igaz, a lélektani határt már átléptük, és a hitelminősítő megtartotta a negatív kilátást is a magyar adósbesorolásra.
Magyarország ugyanis 15 évig a normális országok közé tartozott. A rendszerváltástól követően egészen 1996. december 19-ig a Moody’s bóvli kategóriába sorolta Magyarországot, a Bokros-csomag hatására viszont felminősítettek. Ezt akkor az S&P kezdte, 1996. október 28-án bóvli kategóriából eggyel feljebb, BBB mínuszba sorolta át hazánkat. (A hitelminősítés alakulását a rendszerváltástól napjainkig itt nézheti meg.)
A hitelminősítőknél a bóvli kategória azt jelenti, hogy a magas kockázatok miatt a befektetőknek azt mondja, az adott állam kötvényeit, és vállalati részvényeit nem érdemes megtartani vagy túlságosan kockázatos megvásárolni. A befektetési döntéshozóknak ez nem csak jelzés, bizonyos alapkezelőknél előírás, hogy nem vehetnek bóvliországtól állampapírokat, és vállalati kötvényeket.
Hogy Magyarország számára mit jelent a bóvli kategória, az nem ma, hanem csak heteken belül derül ki. Az, hogy a Moody's megtartotta a negatív kilátást is a magyar adósbesorolásra, azt bizonyítja, hogy a besorolás egyértelműen a költségvetés fenntarthatóságától függ - mutat rá a Nomura elemzője. Az Equilor szerint pedig a nagy intézményi szereplők egyelőre csak kisebb részben pozicionálták magukat arra, hogy bóvli kategóriába kerül a magyar minősítés, ennek megfelelően a portfólióátrendezések akár heteket is igénybe vehetnek. Ennek eredményeképpen a hazai piac alulteljesítésére számítanak rövid távon.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Még felszólítás sem hangzott el, semmilyen módon nem szankcionálhatók a résztvevők - állítja Horváth Lóránt ügyvéd.
Bekussol, sunyít, mentegeti magát, hazudik, lapul.