Mentik a menthetőt az euróminiszterek. Ki gondolta volna?

Az eurózóna miniszterei elfogadták a hónapok óta tárgyalt reformcsomagot az EFSF feltőkésítéséről, melynek alapelveiben az októberi EU-csúcson egyeztek meg az övezeti országok állam- és kormányfői. Eszerint a jelenleg 250 milliárd euró tőkével rendelkező alapot három-négyszeresére bővítik. Egyrész úgy, hogy magánbefektetőket nyernek meg befizetőnek, másrészt pedig úgy, hogy az alap részgarancia-biztosítást nyújt hitelekre, tőkeáttéttel növelve az alap tűzerejét.

Lesz-e elég befektető?

A tűzerő megnövelése mellett az EFSF-re vonatkozó szabályok rögzítenék, mikor avatkozhat be a válságalap az elsődleges és másodlagos kötvénypiacokon. De ahogy Klaus Regling, az EFSF vezetője elmondta: az alap csak akkor lépne piacra, ha konkrét igény van rá. Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke az ülés után december közepére ígérte a forrásokhoz való hozzáférést biztosító szabályok életbelépését.

Francois Baroin francia (b) és Wolfgang Schäuble német pézügyminiszter (j), valamint Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke

MTI / EPA

Az új szabályok mielőbbi hatálybalépése az átmeneti gyorssegélyként az olasz és spanyol kötvények vásárlásával beavatkozó Európai Központi Bank (EKB) számára is égető fontosságú. Bármennyire is fogadkozott az ülést követően Klaus Regling, hogy lesz elég magánbefektető, aki beszáll az alapba, az elmúlt napokban ezzel épp ellentétes hírek láttak napvilágot. A luxemburgi pénzügyminiszter, Luc Frieden is már a keddi ülés előtt jelezte, a jelenlegi megváltozott piaci körülmények között nagyon nehéz lesz elérni a kitűzött tőkeemelési célt.

Nem csoda, hogy az ülésen többen is sürgették a válságkezelésben nagy tapasztalattal, többféle hiteltermékkel és nagyobb tőkével rendelkező Nemzetközi Valutalap (IMF) intenzívebb szerepvállalását. Az euróországoknak adott segélyeknek a kétharmadát eddig az övezeti államok dobták össze, és csak a fennmaradó tőkét adta az IMF.

Globális nyomás

A válságalap hitelezőképességének megnövelésétől azt remélik az euróállamok, hogy képes lesz hatékony védelmet nyújtani az immáron két éve a térséget sújtó hitelválságra. Legutóbb hétfőn Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke buzdította határozott lépésekre az EU-USA csúcs miatt Washingtonban tartózkodó José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét. Obama szerint az euró krízise ránehezedik az amerikai gazdaságra is, ezért a zárt ajtók mögött állítólag az elnök azt szorgalmazta, hogy az Európai Központi Bank (EKB) indítsa be a bankóprést a pénzigény kielégítésére.

Washington ugyanis a piaci elvárásokkal együtt abban látja a válság megoldásának kulcsát, hogy az EKB az amerikai jegybank szerepét ellátó Fed mintájára, végső hitelezőként működve korlátlanul friss pénzhez juttassa a tagállamok gazdaságait. Vagyis vegye a piac által fel nem vásárolt államkötvényeket. Ezt azonban a szigorú Bundesbank mintájára létrehozott EKB esetében továbbra is elutasítja Németország, amely több hiperinflációt elszenvedett a 20. század során.

A pénzpiacok azonban nem kegyelmeznek és közvetlenül az európai pénzintézetek is célkeresztbe kerültek. Kedden a Moody’s arra figyelmeztetett, hogy tizenöt euróország 87 bankjának besorolását fenyegeti leminősítés. Elemzésük szerint félő, hogy a likviditási gondokkal küzdő államok képtelenek lesznek kisegíteni őket. Az sem segít a helyzeten, hogy a francia gazdaság AAA hitelminősítői besorolásának kilátásait negatívra változtathatja a Standard & Poor's a következő tíz napban. Márpedig az eurózóna második legnagyobb gazdasága adósbesorolásának lerontása igen komolyan érintené az EFSF hatóerejét és az egész eurózónát.

Új stabilitási paktum

Az EKB szerepének növelésének érdekében régóta lobbizó Nicolas Sarkozy francia elnök mellett hétfőn a soros EU-elnökségét betöltő lengyelek, valamint az osztrákok is igyekeztek nyomást gyakorolni Angela Merkelre. Radoszlav Sikorszki lengyel külügyminiszter nagy port kavart berlini beszédében vezető szerepének betöltésre szólította a német kormányt. “Azt hiszem én leszek az első lengyel miniszter aki ezt mondja, de kevésbé félek a német hatalomtól, mint attól, hogy nem teszik meg a szükséges lépéseket a németek a válság ellen” - mondta Sikorszki. Werner Faymann osztrák kancellár is az EKB szerepének növelése mellett érvelt a hét végén, és támogathatónak nevezte az Európai Bizottság múlt heti közös európai kötvénykibocsátási tervét.

Az EKB szerepének növelése helyett Merkel egy új, az eddigieknél jóval robusztusabb stabilitási és növekedési egyezmény létrehozásán dolgozik. A tagországokat zavarja, hogy a németek a franciákkal karöltve ezt maguk találják ki: a legújabb tervek szerint még a december 8-i EU-csúcs előtt bemutatják az erre vonatkozó elképzeléseiket.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD friss jelentésében közben arra biztatta az EKB-t, hogy csökkentse az eurókamatot a növekedés lassulásának mérséklése érdekében. Egyúttal felszólította a központi bank vezetését, hogy kezdjen el nagyobb arányban államkötvényeket vásárolni.