"Ha a kormányt érdekli, hogy folytatódjanak a megbeszélések a programról, ki kellene nyilvánítania hajlandóságát, hogy olyan kérdésekről is tárgyaljon, amelyek fontosak a makrogazdasági stabilitás szempontjából. Ebben, a tárgyalások részeként, benne foglaltatik a szoros konzultáció a javasolt jegybanktörvényről és a pénzügyi stabilitási törvényről" - hangsúlyozta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi delegációvezetője a Reuters írásbeli kérdéseire.

Ezzel Christoph Rosenberg például a jegybanktörvénnyel, illetve a pénzügyi stabilitásról szóló törvénnyel kapcsolatos szoros egyeztetések fontosságára utalt - írja a portfolio.hu. A parlament az Európai Bizottság fenntartásai ellenére múlt héten már megszavazta a stabilitási törvényt, a jegybanktörvényről pedig most pénteken szavaz, amelynek jelenlegi formája nem veszi figyelembe az Európai Központi Bank valamennyi kritikáját.

"Mivel Magyarországnak nincs azonnali finanszírozási igénye, egy ilyen megállapodást lehet elővigyázatosságiként kezelni. A program előkészítő munkálatai azonban nem folytatódhatnak addig, amíg a kormány nem jelzi, hogy hajlandó SBA alapon tárgyalni. Ezért nem született döntés arról, hogy kezdődjenek-e, és ha igen, mikor, hivatalos tárgyalások az IMF által támogatott programról" - írta az IMF misszióvezetője a Reutersnek arra a kérdésére, hogy a tárgyalásokat Magyarországgal felújítják-e januárban.

Rosenberg azt is elmondta, hogy pótlólagos aggodalmak merültek fel a magyar kormány által javasolt új törvényekkel kapcsolatban, ami a tárgyalások megszakadásához vezetett korábban decemberben.

Fellegi Tamás vezeti majd a magyar delegációt

Túry Gergely

A Rosenberg által elmondottakból leginkább az lehet figyelmeztető üzenet, hogy a hitelprogramot előkészítő tárgyalások nem folytatódhatnak mindaddig, amíg a magyar kormány nem jelzi, hogy a leginkább szigorú gazdaságpolitikai felülvizsgálatot jelentő készenléti hitelprogramot szeretné igénybe venni.

Az IMF-jelzések kemény hangvétele és az abban szabott feltétel fokozhatja azt a nagyfokú bizonytalanságot, amely az EU/IMF hitelprogram létrejöttét körüllengi és ez is szerepet játszhat abban, hogy a forint az addigi mérsékelt gyengülését folytatta: az euróval szembeni jegyzések 307,5 körülről 308,5-ig emelkedtek a bankközi piacon.