Az olaj ára az elmúlt napok növekedését követően tegnap nyolchetes csúcsa közelébe ugrott a londoni tőzsdén - idézi fel a Világgazdaság. A jegyzésárakat elsősorban az iráni atomprogram körüli feszültség hajtja, de segítette néhány vártnál kedvezőbb gazdasági adat is.

A legutóbbi támaszt az a hír adta az olajárnak, hogy az EU is növelné a nyomást Iránon, és olajembargót vezetne be, ha Irán nem hagy fel atomprogramjával. Bár az EU-ban már december vége óta tárgyalnak a szankciók bevezetéséről, lapértesülések szerint a napokban sikerült megegyezni az iráni nyersanyagimport korlátozásáról, miután ebbe Görögország is beleegyezett.

AP

A válság által leginkább sújtott déli tagállamok korábban vonakodtak hozzájárulni az embargóhoz, mivel ők függnek leginkább az iráni olajtól. Görögország olajimportjának egyharmada származik a közel-keleti országból, de Olaszország és Spanyolország is a nagyobb vásárlók közé tartozik - teszi hozzá a lap.

A külügyminiszterek január 30-i ülésén várhatóan hivatalosan is döntés születik az embargóról, de az intézkedéseket vélhetően nem alkalmazzák azonnal. Diplomáciai források szerint csak az Egyesült Államok pénzügyi szankcióival egyszerre léptetik őket életbe. Emlékezetes, Barack Obama amerikai elnök december 31-én írta alá az iráni nyersolajüzletet finanszírozó bankokat érintő, pénzügyi szankciókat tartalmazó törvényt, amely június végéig biztosít átmeneti időszakot a pénzintézetek számára.

A Société Générale szakértői szerint a brent típusú olaj ára a jelenlegi 113 dollár körüli szintről 125-ig emelkedhet az embargó következtében. A drágulás vélhetően átmeneti lesz, amíg nem sikerül más forrásokból pótolni a kieső mennyiséget.