ÁSZ-elnöki tevékenységéről:

„…amikor kellett, kiálltam a nyilvánosság elé. Kétségtelen, hogy nem drámáztam, hanem a magam stílusában tájékoztattam. (…) A politikusok végig pontosan tudták, miről beszélek. És a tévénéző, újságolvasó ember is értette, mit mond az a szakállas, szivarszerető mókus.”

(Hír24, 2010. 08. 24.)

Az egykulcsos adórendszerről:

„Nem bukott meg (az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer). Időközben kiújult az euróválság, aminek Magyarországon is megvannak a következményei. Lehet vitatkozni az év elejétől életbe léptetett könnyítés időzítésén, de tény, hogy e lépésnek volt olyan üzenete, hogy érdemes dolgozni.”

(Magyar Nemzet, 2011. 08. 29.)

Kovács Árpád átveszi a kinevezését

MTI / Soós Lajos

A forint gyengüléséről és a kormány felelősségéről:

„Méltánytalan lenne, ha kormányzathoz tartozó intézmények vezető tisztségviselőjeként kormányzati felelősséget emlegetnék. Elvi választ azonban tudok adni erre a kérdésre. A forint gyengülésében biztosan szerepe van annak, hogy az alkalmazott gazdaságpolitikai eszközök eltérnek a Nyugat-Európában szokványos intézkedésektől, ilyen a különadók és adókedvezmények bevezetésének meglepetésszerűsége, célterületekre irányítottsága, illetve a végtörlesztés banki eredményeket durván rontó jellege. De annak is van szerepe, hogy a világ nagy közgazdasági elemző cégei, pénzügyi intézményei a 'magyar modell' elterjedésétől, a nehéz helyzetbe került kormányzatok ilyen lépései elterjedésétől is tartanak.”

(Origo, 2011. 11. 27.)

Az IMF-ről először:

„Ahhoz, hogy ne kerüljünk nagyobb bajba, előre kell gondolkodnunk. Mint a kapitány, aki nem a hajó orra elé néz, hanem kilométerekkel távolabbra. Vagyis ezeket a keretmegállapodásokat meg kell kötni és közben készülni kell a legrosszabb forgatókönyvre. Ehhez képest csak kellemesen csalódhatunk.”

(Magyar Hírlap, 2008. 10. 28.)

Az IMF-ről másodszor:

„Eddig soha senki nem járt jól azok közül, akiknek az IMF adott tanácsot. A Valutaalapnak az az érdeke, hogy a globális gazdaság stabilitási érdekeit közvetítse, s visszakapja a pénzét. Azzal pedig nem foglalkozik, hogy az általa támasztott feltételek az adott országban milyen szociálpolitikai következményekkel járnak. Ráadásul nem feltétlenül a lehető legudvariasabb stílusban tárgyalnak, a több mint távolságtartó, számonkérő, kikérdező stílusú magatartást magam is tapasztaltam. (…) Az az érzésem, nem mindig mérik fel, hogy ők ugyan magas beosztású, de mégiscsak beosztott hivatalnokok, míg az asztal másik oldalán egy ország miniszterelnöke ül, akinek nem csak az ő igazságukkal kell azonosulnia.”

(Hír24, 2010. 08. 24.)

Az IMF-ről harmadszor:

„Aki a pénzét másnak adja - az IMF a tagországok tagdíjából teremti elő azt a pénzt, amelyet kihelyez - az nem szeret kockáztatni, illetve szeretné a kockázatokat kezelhető mértéken tartani, szeretné annyira befolyásolni a dolgok alakulását, ami ahhoz kell, hogy visszakapja a pénzét.”

(Origo, 2011. 11. 27.)

A korrupcióról:

Miért korrupt Magyarország?
„Nem korruptabb, mint volt. És nem korruptabb, mint a környező államok."

(Hír24, 2010.08.24.)

A visszaállamosításról:

„… az állam gazdasági szerepe három eszközön keresztül érvényesül. Egyrészt mint szabályozó, másrészt mint tulajdonos, harmadrészt mint a társadalom, a gazdaság életének szervezője. Ez akár három vektorként is felfogható. Ha az állam szabályozó szerepe erős és hosszabb távon következetes, és nagy eredményeket tud felmutatni a társadalom, a gazdaság életének szervezésében is, akkor kevésbé lényeges a tulajdonosi eszköztár.”

(Heti Válasz, 2005. 09. 15.)

Kovács Árpád lila fényben

null

A párt- és kampányfinanszírozásról:

„Az állami pénzügyi ellenőrzés számára, hiszen a szó szoros értelemben nem költségvetési pénzről van szó, a gazdasági szféra párttámogatásra fordított közvetett pénzek soha nem lesznek áttekinthetők.”

(Figyelő, 2006. 03. 09.)

A privatizációról:

„A privatizáció Magyarország életében szerintem legalább akkora változás, mint anno a kereszténység fölvétele volt.”

(HVG, 1996. 01. 06.)

+1 : A szakálláról:

„A tévében már régóta csodáljuk a hét törpét idéző, bajusz nélküli körszakállát. Így akar bizalmat kelteni delikvenseiben?

– A feleségem kívánsága volt. Azt mondta, sokáig voltam szakálltalan, ideje, hogy váltsak.

– Nocsak. Mikor?

– Úgy emlékszem ’90 táján. Kollégáim szerint kifejezetten Rumcájszra, a mesék erdei manójára emlékeztetek...”

(HVG, 1996. 01. 06.)