Magyarország számára óriási sikernek nevezte az EU állam- és kormányfőinek hétfői csúcstalálkozóján történteket Orbán Viktor miniszterelnök annak a pénzügyi paktumnak a megtárgyalása kapcsán, amelyet decemberben előbb visszautasított, majd mégis elfogadni látszott a magyar kormány.

"Gazdaságpolitikai váltás"

A miniszterelnök a márciusi véglegesítés előtti informális találkozó után elmondta, az egyeztetések felét a növekedéssel és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos megbeszélések vitték el. "Időigényes tárgyalások voltak, de jól láthatóan jelzik az unióban zajló gazdaságpolitikai váltást, amely az Európai Központi Bank új elnöke, Mario Draghi tavaly év végi színre lépésével indult” - mondta Orbán. Hozzátette, ez a fordulat lényegi segítséget jelent az olasz és a spanyol adósságválság kezeléséhez, felismerve, hogy a növekedés és foglalkoztatás nélkül a költségvetési szigor önmagában nem elég.

A miniszterelnök szerint a kis- és középvállalkozások támogatása, bürokratikus terheik csökkentése és munkahelyteremtő képességük fokozása érdekében érdemi intézkedések várhatóak uniós és tagállami szinten. "Az európai gazdasági fordulat teljesítheti be azt a reményünket, hogy a nehéz első félév után egy világos, erőteljes gazdasági növekedési pályára tudjuk állítani Magyarországot is. Ennek lehetősége a mai csúccsal megnövekedett" - tette hozzá Orbán.

A tagállami költségvetési szigor nemzeti alaptörvényekben történő rögzítését előíró fiskális paktum kapcsán a távolmaradását már decemberben jelző Nagy-Britannia mellett végül csak Csehország maradt, s így a 17 euróország mellett 8 nem eurózónatag - köztük Magyarország - is aláírja az egyezményt.

"Diplomáciai bravúr"

Orbán szerint hazánk számára két fontos vörös vonalat nem lépett át a csomag: egyrészt a szigorú feltételeket csak az eurózónába történő belépés után kell magukra nézve kötelezővé tenniük az országoknak, másrészt nagy diplomáciai bravúrnak nevezte a magyar kormányfő, hogy az Unió által tavaly márciusban aláírt - ám hazánk által elutasított - Euró Plusz paktumára nem hivatkozik többé a véglegesedő megállapodás. Az Euró Plusz paktumban ugyanis éppen az adóharmonizációra vonatkozó kitétel volt elfogadhatatlan a magyar kormánynak, és ez kimaradt a megállapodás szövegéből.

A magyar miniszterelnök azonban nem rejtette véka alá, hogy a következő években várhatóan elkerülhetetlenné válik az adóharmonizáció kérdésének napirendre tűzése uniós szinten, s ebben az új tagállamokat teljesen más célok vezérlik, mint a nyugati társaikat. Az előzetes várakozások szerint a csúcson a vezetők egyetértettek abban, hogy a 17 eurózóna-országból legalább 12-nek kell ratifikálnia a pénzügyi paktumot ahhoz, hogy életbe léphessen.

Végül Varsó vezetésével a Visegrádi négyek támogatásával arról is megállapodás született, hogy a paktumot aláíró országok a jövőben tartandó euró-csúcstalálkozókon megfigyelőként részt vehetnek a tanácskozásokon, egyedül szavazati joguk nem lesz a közös valuta bevezetésééig.